Miután Tóth Tímea Törökkanizsán befejezte a gimnáziumot, úgy döntött, hogy Újvidéken folytatja tanulmányait.
Hogy lesz egy magyar lányból szerbtanár?
– Végzős gimnazistaként eldöntöttem, hogy szerbtanárnak fogok tanulni, már akkor világos volt előttem, hogy ez egy hiányszakma, és az egyetem után lesz munkám, magyar diákokat taníthatok államnyelvre. Nálunk Törökkanizsán nem nagy gond a szerb nyelv megtanulása, hiszen a többség ezt a nyelvet beszéli, és használnunk kell a környezetünkben a szerbet, viszont a magyar többségű községekben, településeken a gyerekek nem tanulnak meg szerbül, az iskolában heti néhány órán nem lehet megtanulni a szerbet.
Egyetemre indulás előtt kértem községi ösztöndíjat, az MNT ösztöndíjprogramjába is bekapcsolódtam, mindezek a támogatások jól jöttek az újvidéki tanulmányaim során. Mivel jó tanulmányi átlagot sikerült elérnem, egyetemistaotthonban lakhattam, ami megint csak jelentős anyagi könnyítés volt a családom számára.
A szerb nyelvet mint környezetnyelvet választottam szakmának. Az alapképzés elvégzése után folytattam tanulmányaimat, és idén júniusban diplomáztam, megszereztem a mesterfokozatot. De itt sem állok meg, novemberben beiratkozok a doktori képzésre, és újból szeretném megpályázni a Várady-ösztöndíjat.
Milyenek az első tapasztalataid a szerb nyelv oktatása terén?
– Már három éve tartom az MNT által a magyar diákok számára szervezett szerb nyelvtanfolyamokat. Az első évben Topolyán tartottam, tavaly és az idén pedig Magyarkanizsán. Azt tapasztaltam a tanfolyamokon, hogy a magyar középiskolások gyengén beszélik a szerb nyelvet. Vannak, akik kicsit többet tudnak, azok számára haladó csoportot indítunk, a többséggel azonban az alapoktól kell kezdeni. A tanfolyamok amolyan egy hónapos, gyorstalpaló nyelvtanfolyamok.
Úgy látom, hogy sokat számít a középiskolásoknak, hogy egy fiatal foglalkozik velük, felszabadultabbak, megnyílnak előttem, mernek beszélni szerbül, még ha közben tévednek is. A képzések alkalmával felbátorodott fiatalok hamarabb döntenek úgy, hogy itthon, Szerbiában tanulnak tovább valamelyik egyetemi karon.
A szerbtanár hogyan látja, milyenek a tankönyvek, amelyekből az iskolákban oktatják a magyar diákokat?
– A régebbi tankönyvek semmi esetre sem felelnek meg a magyar anyanyelvű középiskolás diákok szerb tudásszintjének. Az állami oktatás abból indul ki, hogy Szerbiában minden polgár beszéli az államnyelvet, de ez a gyakorlatba nem így van. Azok a könyvek, amelyeket a bölcsészkar Magyar Tanszéke adott ki, sokkal jobbak, mint amelyeket az általános és középiskolák használnak. A probléma gyökere ott van, hogy a diákjaink bekerülnek a középiskolákba, de alig tudnak szerbül, nem kapják meg a szükséges alapokat, és még inkább lemaradnak. Szükség van a felzárkóztató oktatásra.
A tanfolyamokon kisebb csoportokban foglalkozunk a diákokkal, így rövidebb idő alatt is eredményes a nyelvtanulás. Szükség van ezekre a tanfolyamokra, bátorítást ad az egyetemre készülő magyar diákoknak – mondta Tóth Tímea szerbtanárnő.
