2022. július 1., péntek

EU: Ötmillió fiatal dolgozna

Így utólag már csak kevesen gondolják, hogy az Európai Unió legutóbbi próbálkozása nagyot lendítene a foglalkoztatáson a tagországokban. Pedig az uniós csúcsvezetők (hivatalosan) legutóbb épp azért találkoztak Milánóban, hogy a munkanélküliség csökkentéséről, a lehetséges megoldásokról egyeztessenek. A probléma ugyanis még mindig égető az EU-ban, különösen a fiatalok körében.

Erre Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke külön felhívta a figyelmet. Mások az EU statisztikai hivatalára, az Eurostatra hivatkozva utaltak a nehézségekre. Az Eurostat szerint augusztusban az állástalanok aránya az unióban (átlagosan) 10,1 százalék volt, az euróövezetben pedig már második hónapja 11,5 százalék. A munkanélküliség különösen a fiatalokat érinti súlyosan: a nyár utolsó hónapjában a tagországokban a 25 év alatti állampolgárok 23,3 százalékának, vagyis csaknem ötmillió fiatalnak nem volt bejelentett állása. (Az EU-ban összesen 24,64 millió munkanélkülit tartottak nyilván augusztusban.).

A múlt heti csúcstalálkozónak helyet adó Olaszországban a 25 év alattiak 44,2 százaléka nem dolgozik. Ez azonban nem a legrosszabb arány. Az unió déli tagállami közül továbbra is Spanyolország és Görögország a két kirívó példa, hiszen itt a fiatalok több mint a felének nincs munkája. Spanyolországban 53,7 százalékos körükben a munkanélküliség aránya, Görögországban 51,5 százalékos, és Horvátországban is csaknem 44 százalékos.

Hiába azonban a riasztó számok, a milánói csúcs résztvevői nem fogalmaztak meg új javaslatot a nehézségek leküzdésére, csak megerősítették, hogy a meghatározott célra költik el azt a hatmilliárd eurót, amelyet Brüsszel már elkülönített az uniós fiatalok munkanélküliségének enyhítésére az Ifjúsági Garancia program keretében. A 2014-re és 2015-re előirányzott pénz nagy része azonban még megvan, alig tizenkét százaléka fogyott el. A tagországok – a program keretében – további négymilliárd eurót ajánlottak a probléma megoldására.

Francois Hollande francia elnök javasolta, hogy az EU az évtized végéig az Ifjúsági Garancia program keretében összesen húszmilliárd eurót költsön az állástalan fiatalok munkába állítására.

Bár a milánói találkozó fő témája a foglalkoztatás javítása volt, a résztvevők között ismét komoly vita alakult ki az uniós gazdaságpolitika miatt. Hollande és a vendéglátó Matteo Renzi olasz kormányfő követelte a Berlinben megfogalmazott és az érintettektől megkövetelt szigorú (megszorító) költségvetési politika lazítását.

Róma és Párizs szerint így lehetne felpörgetni a gazdasági növekedést, ami a munkanélküliség csökkentéséhez vezetne. Angela Merkel német kancellár azonban ezúttal is elvetette a francia és az olasz javaslatot.