2024. március 29., péntek

Kalózok adják a kampánypénzt

Nagy a készülődés Nigériában a februári elnökválasztásra. Több jelölt egyelőre a kampányra szánt pénzt gyűjtögeti. Ennek is egy sajátos módjára összpontosít, amely helyi különlegességnek számít. A lényege egyszerű: kalózkodással kell begyűjteni minél több dollárt, vagy más kurrens valutát, s abból azután lehet politikai rendezvényeket szervezni, esetleg választási programot íratni.

Mintegy 170 millió lakosával Nigéria a kontinens legnépesebb országa és a legfontosabb kőolaj-kitermelője is. A kőolajat tankhajók sokasága szállítja el naponta a nyugat-afrikai ország kikötőiből. Ezek megtámadása és a legénység túszul ejtése elterjedt gyakorlat Nigéria felségvizein és távolabb is. Az elnökválasztás közeledtével egészen biztos, hogy megszaporodnak a tengeri rablók rajtaütései a környéken.

Korábban Afrika szarva volt a kalózkodás központja a kontinensen. A kelet-afrikai Szomália partjainál hemzsegtek a kalózok – akik nem is olyan régen – rettegésben tartották az ottani vízi úton közlekedő hajókat. Az utóbbi években azonban hirtelen háttérbe szorultak, mintha elsöpörte volna őket a vihar. Már jó ideje alig esik szó róluk. Részben azért, mert egy nemzetközi koalíció kovácsolódott ellenük, illetve szállt velük szembe, részben pedig azért, mert Szomáliában fokozatosan megerősödött az Al-Shabaab szélsőséges iszlamista szervezet, amely 2008 és 2011 között az ország nagy részét is ellenőrizte.

A tengerparton is átvette az irányítást, ahol szintén bevezette a sáriát. Ennek következményeként a kalózkodást is szigorúan büntetni kezdte. A szomáliai kalózok így kénytelenek voltak meghátrálni, a hajótársaságok pedig fellélegezhettek: már biztonságosabban közlekedhetnek a korábban veszélyes vizeken.

A világon tavaly bejelentett 264 kalóztámadásból Szomália partjainál már csak 15 esetet jegyeztek fel, míg 2011-ben még csaknem 237 rajtaütést követtek el. Az ősi szakma azonban nem halt ki Afrika partjainál, csak éppen a kontinens keleti térsége helyett a nyugati partvidéken kezdett el virágozni.

A főszerepet a Guineai-öböl és térsége vette át, különösen pedig a kőolajban gazdag Nigéria partjainál hirtelen nőtt meg a kalóztámadások száma. A belháború sújtotta soknemzetiségű és sokvallású Nigéria nem képes kordában tartani a tengeri rablókat. Az is lehet persze, hogy nem is nagyon igyekszik, hiszen sok politikus épp tőlük várja a „zsebpénzt”, olykor meg a mindenkori választási kampány finanszírozását.

A Nemzetközi Tengerészeti Iroda szerint tavaly a legtöbb kalózakciót ázsiai tengereken hajtották végre. Ezek a támadások azonban korántsem voltak olyan veszélyesek és nagy horderejűek, mint az afrikai partoknál elkövetett támadások. Utóbbiak 19 százaléka Nyugat-Afrikánál történt, többségüket „különösen erőszakos” nigériai kalózok követték el.