2024. március 29., péntek

Célkeresztben Ankara tétlensége

„Egy NATO-szövetséges nem viselkedhet így, miközben a határától egy kőhajításnyira megnyílik a pokol”

Washingtont aggasztja és felháborítja, hogy Törökország nem hajlandó komolyabb katonai lépéseket tenni az Iszlám Állam (IÁ) ellen – közölte magas rangú kormánytisztviselőkre hivatkozva a The New York Times. – Egy NATO-szövetséges nem viselkedhet így, miközben a határától egy kőhajításnyira megnyílik a pokol – idézte az amerikai napilap a névtelenül nyilatkozó tisztviselőt. A kabinetben egyre nagyobb félelemmel követik, hogy Ankara semmit nem tesz, hogy megakadályozzon egy mészárlást a határától mindössze egy mérföldre fekvő Kobániban, amelyet hetek óta ostromol az IÁ. Washington álláspontja az, hogy az IÁ nem állítható meg a szíriai felkelők közül verbuvált szárazföldi erők bevetése nélkül, de amíg ezek a csapatok felállnak, addig nagy szükség lenne Törökország segítségére.

Török páncélos kényelmesen poroszkálva terepszemlét tart a határt jelző szögesdrót tövében, Suruç határváros Mürşitpınar nevű külvárosában, a háttérben látható Kobáni közben „haláltusáját” vívja (Fotó: Beta/AP)

Török páncélos kényelmesen poroszkálva terepszemlét tart a határt jelző szögesdrót tövében, Suruç határváros Mürşitpınar nevű külvárosában, a háttérben látható Kobáni közben „haláltusáját” vívja (Fotó: Beta/AP)

A törökök különböző ürügyeket találnak ki a beavatkozás halogatására; Recep Tayyip Erdoğan török elnök előző nap úgy vélte, Kobáni bármelyik pillanatban eleshet, és ennek megakadályozására szárazföldi hadműveletre van szükség. Ugyanakkor – noha a parlament a múlt héten felhatalmazta a kormányt a hadsereg szíriai bevetésére, és a kormányfő is azt ígérte, mindenképpen megvédik a várost – a szárazföldi erők bevetése helyett Yalçın Akdoğan miniszterelnök-helyettes az amerikai légicsapások számának növelését szorgalmazta.

Erdoğan emellett ismét arra kérte az IÁ elleni nemzetközi koalíciót, hogy alakítson ki egy repüléstilalmi övezetet és ezzel párhuzamosan egy ütköző- vagy biztonsági zónát Szíria északi részén. Erre azzal reagált a New York Times forrása, hogy a gyakori légicsapások és járőrözés miatt a koalíció a gyakorlatban már repüléstilalmat vezetett be, így a török elnök kérése tárgytalan.

A két ország között az utóbbi napokban feszültséget szült Joe Biden amerikai alelnök – egyébként tényszerűen helytálló – kijelentése, amely szélsőséges szíriai felkelők, köztük az Al-Kaidához tartozó An-Nuszra Front és más dzsihadisták támogatásával vádolta meg Törökországot.

Erdoğan korábban leszögezte, hogy bár aggasztja az IÁ előretörése, Ankara legfőbb szíriai célja továbbra is Bassár el-Aszad megdöntése.

TÖRÖKORSZÁGNAK LÉPNIE KELL(ENE)

Törökországnak az Iszlám Állam (IÁ) szíriai előretörésével kapcsolatos tétlenségét bírálta a The Independent című brit balliberális lap is szerdai szerkesztőségi kommentárjában. Ankara magatartásával kapcsolatban megállapítja: Törökország, amely a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, súlyos dilemmával áll szemben. Az IÁ kegyetlensége egyfelől megrémíti a török lakosság többségét; másfelől azonban a szélsőséges szunnita szervezet annak a Bassár el-Aszad szíriai elnöknek az esküdt ellensége, akinek Ankara a bukását kívánja. Az pedig, ha a kurdok lakta Kobáni napok óta ostromlott határvárosa az IÁ kezébe kerülne, jelentős csapás lenne a kurdok számára, akik hosszú ideig harcoltak Törökország ellen. Erdoğannak azzal a veszéllyel is számolnia kell, hogy az IÁ Törökország területén megtorló támadásokat követhet el, ha Ankara beavatkozik. Mindent egybevetve azonban – bármennyire is gyűlöli Erdoğan Aszadot és a kurdokat – Törökországnak lépnie kell. Az IÁ ellen csakis szárazföldi erőkkel lehetne hatékonyan fellépni, ezért Törökországnak végre döntenie kell a beavatkozásról – véli az Independent.

A Neue Zürcher Zeitung ezzel szemben a kurdok támogatásának szükségességét hangsúlyozta. A lap szerint érhető, hogy az amerikaiak nem akarnak szárazföldi csapatokat bevetni, ugyanakkor azon szíriai felkelőcsoportok közül, amelyek válaszút elé kerültek, hogy a Nyugat vagy az IÁ oldalára álljanak, számos alakulat kényszerből inkább az általuk is utált IÁ-t választotta. A „mérsékelt” felkelők, akiket a szíriai kormányerők és a dzsihadisták is támadnak, egyre gyengébbek. Azt nem engedheti meg magának a Nyugat, hogy tétlen szemlélő maradjon. Ahhoz, hogy az IÁ elleni nemzetközi koalíció valós sikerrel járjon, gyorsan kell cselekedniük, és minden segítséget meg kell adniuk azoknak, akik még mindig keservesen ellenállnak a szélsőségeseknek: mégpedig a kurdoknak – érvelt a svájci lap kommentárja.

A bécsi Die Presse egy külföldi szárazföldi beavatkozást sürget a „Csak a levegőből még sosem nyertek háborút” című írásában. „Az IÁ-val nincs lehetőség politikai megoldásra. Nem lehet elkerülni egy szárazföldi katonai beavatkozást” – érvelt a lap, arról azonban nem szólt, hogy ezt mely államoknak kellene végrehajtaniuk.

MÁSFÉL TUCATNYI ÁLDOZAT A KURDBARÁT TÜNTETÉSEKEN

Legalább tizennyolcan meghaltak azokban a törökországi tüntetésekben, amelyek azért robbantak ki, mert az ankarai kormány nem hajlandó katonailag beavatkozni az IÁ-val szemben, hogy megakadályozza Kobáni elestét. Az ország számos városában, főleg a kurd többségű délkeleti térségében lezajlott tiltakozásoknak és a rendőrséggel vívott összetűzéseknek sok sebesültje is van.

A rendőrség könnygázgránátokkal és vízágyúkkal próbálta szétkergetni a tüntetőket, akik egyebek közt gépkocsikat és gumiabroncsokat gyújtottak fel. Összecsapások robbantak ki Isztambulban és Ankarában is. Diyarbakirban, a délkeleti országrész legnagyobb kurd városában öt halálos áldozata volt az utcai összecsapásoknak.

A Kobánit védő kurd erők helyzetének gyors romlását látva a kurdokat támogató Demokrata Néppárt (HDP) előző nap felhívást intézett a törökországi kurdokhoz, hogy tüntetéseken vállaljanak szolidaritást Koábani lakosságával, és ítéljék el az IÁ támadásait, valamint a török kormány tétlenségét.