2024. április 25., csütörtök

A Demokrata Párt bevezetné a kémiai kasztrálást

Az eljárást a visszaeső nemi bűnözők és a pedofilok esetében alkalmaznák

Egy hete újabb gyermekgyilkosság rázta meg a szerbiai közvéleményt. A rendőrség csütörtökön találta meg a két hónappal ezelőtt eltűnt tizennégy éves belgrádi Ivana Podraščić holttestét, valamint azonosította a gyilkosság elkövetésével gyanúsított személyt. A kislányt a szabadkai Tijana Jurićhoz hasonlóan megerőszakolták, megverték, majd megfojtották. Ez utóbbi esetben viszont visszaeső személy követte el a bűncselekményt. A kegyetlen bűnesetek felvetették a közvéleményben a kémiai kasztrálás lehetőségének gondolatát.

A felvetett kérdésben először a Demokrata Párt tett lépést, mivel, mint azt kedden Dušan Milisavljević, a DP képviselője bejelentette, átadták a Szerbiai Képviselőházban a büntetőtörvénykönyv azon módosítási javaslatát, amelyben a visszaeső nemi bűnözők és a pedofilok kémiai kasztrálását irányozzák elő.

A képviselő szerint a kémiai kasztráció nem azt jelenti, hogy Szerbia visszatérne a középkorba, mivel a bíró által meghatározott ideig tartó gyógyszeres kezelésről van szó. Kiemelte, a törvénymódosítást orvosként és egy leánygyermek apjaként javasolta, megrökönyödött ugyanis a gyermekek felett elkövetett kegyetlen bűncselekmények hallatán.

– Ehhez hasonló törvényeket alkalmaznak néhány európai uniós országban, valamint olyan szomszédos országokban is, mint például Macedónia. Ezzel a jogszabállyal azt üzennénk a pedofiloknak, hogy az államnak kész válasza van számukra – mondta Milisavljević.

A DP-hez hasonló lépésre szánta el magát a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt is. Olgica Batić ugyanis bejelentette, hogy a jövő héten adják át azt a módosítási javaslatot, amely kötelező kémiai kasztráció alá vetné a visszaeső nemi bűnözőket és a pedofilokat.

A kémiai kasztrálás módszerét a világ több országában már alkalmazzák, így Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Svédországban, Dániában, Svájcban, az Egyesült Államok néhány államában. Érdekesség, hogy ezt általában önkéntes alapon vállalják az elítéltek, megóvva magukat a későbbi bűncselekmények elkövetésétől, vagy a börtönbüntetés csökkentése céljából. Lengyelországban 15 éven aluli sértett esetében kötelezően alkalmazandó, Dél-Koreában és Macedóniában pedig kizárólag nagykorú pedofilok esetében engedélyezik a speciális kezelést. Németország Csehországgal együtt egyébként azon kevés országok közé tartozik Európában, ahol engedélyezik a kasztrálás műtéti úton történő módját is.

Portugáliában 2008-ban, Brazíliában 2009-ben, Romániában 2011-ben, Moldáviában 2012-ben merült fel a kémiai kasztrálás lehetősége a szexuális bűnözők kezelésére. Oroszországban pedig a 2012-es év elején hagyták jóvá az erről szóló törvényjavaslatot. Korábban itt is önkéntesen lehetett választani a kémiai kezelést, az új szabály értelmében azonban egyes szexuális bűncselekmények elkövetőit kötelezően gyógyszeres kasztrálásnak vetik alá. Macedóniában 2014-ben vezették be az erre vonatkozó törvényt.

A kémiai kasztrálás támogatói szerint a beavatkozás hatásos kezelés a pedofilok ellen, ellenzői viszont emberi jogi és hatékonysági szempontok miatt vitatják az eljárás létjogosultságát. Ezenkívül az ellenzők közül sokan az alkalmazott gyógyszerek káros mellékhatásait emelik ki – allergiás reakciók, vérrögök keletkezése, öngyilkosságra való hajlam. A szakemberek szerint a kasztrálás jogi alapjai vitatottak, az Európa Tanács értelmezése szerint sérti az emberi méltósághoz való jogot, valamint az elítéltet egész életére „bebetonozza” a büntetett előéletből fakadó hátrányokba. A jogászok szerint az egészséghez való jogot is sérti a kasztrálás, amely egyfajta csonkítást jelen. A kémiai úton végzett gyakorlat pártolói szerint azonban nem büntetésről van szó, hanem egyfajta kezelésről.

Az elfogadott kémiai úton történő kasztrálás voltaképpen egy gyógyszeres hormonkezelést jelent, amelynek során tesztoszteronszint-csökkentő hormonokat adnak be az elítélteknek, akiknek így megcsappan a szexuális vágyuk és a termékenységük is. A kasztrálás ugyan csökkenti a szexuális vágyat, de szexuális izgalom hatására ennek ellenére is képes lehet az erekcióra az, akin ilyen beavatkozást végeznek el. Hosszabb, 3-5 hónapos kihagyás után pedig a potencia is javulhat, vagy akár vissza is állhat.

Dr. Milan Škulić, a Belgrádi Egyetem jogászprofesszorának is kételyei vannak a szexuális vágy tartós visszaszorításának hatékonysággal, mint megjegyzi, a szexuális bűnelkövetők esetében nem csupán a szexuális aktusról van szó, hanem egy igen végletes alá- és fölérendelt helyzetről, megaláztatásról, amelyben az erőszaktevő azt élvezi, hogy nála gyengébb embert olyasmire kényszerít, amiben megélheti a másik kiszolgáltatottságát, és azon keresztül saját aberrációját. Véleménye szerint ha egy ilyen személynél visszaszorítanák a szexuális vágyat, akkor más úton élné ki hajlamait az áldozaton.

Szerbiában eddig egy esetben, 2007-ben kérte egy visszaeső nemi bűnöző, hogy végezzenek el rajta kémiai kasztrációt, a Felső Bíróság azonban elvetette kérvényét, a szerbiai büntetőtörvénykönyv ugyanis nem ismer ilyen szankciót.