Kisoroszt az elmúlt tíz év alatt háromszor öntötte el a belvíz. A 2800 lakosú bánáti faluban több mint kétszáz házat ért nagyobb károsodás, legutóbb pedig több mint tíz épület összedőlt. Ennek egyik oka nyilván az is, hogy a településnek a múlt század húszas éveiben épült része a régi falurésznél egy méterrel alacsonyabb helyen épült.
Szerencsére az idei esőzések megkímélték a falut, az elkövetkezőkben pedig már a falubelieknek nem kell félniük a hosszan tartó esős időszakoktól. Egy kotrógéppel gazdagodtak ugyanis, amellyel könnyebb lesz a csatornahálózat karbantartása, novemberig pedig felújítják a falu környéki csatornákat. A beruházás értéke meghaladja a 400 ezer eurót, és Nagykikinda, valamint a romániai Resicabánya EU-s IPA-pályázatából finanszírozzák. A határon átnyúló projektum megvalósítása augusztus 26-án kezdődött és három hónapig tart.
– A pályázat témája a minőségibb életkörülmények biztosítása, illetve a vízkárok megelőzése. Két részből áll: az egyik egy munkagépnek a vásárlása az esővíz-elvezető csatornák karbantartására, a másik pedig a meglévő csatornahálózat javítása, illetve 17 km hosszú csatornahálózat újraépítése, több mint ötven áteresztőcsatornának a szintbe hozása és három zsilip építése, hogy a határból a vizek ne folyhassanak a faluba. Reméljük, hogy mindez meg is valósul. A szakemberek azt állítják, hogy a csatornarendszer újjáépítésével hosszú időre megoldódik a belvizek problémája a faluban – mondja Kabók Imre, a helyi közösség elnöke, a nagykikindai községi tanács kisebbségügyi megbízottja.
Persze nem elég a faluban az utcákat és az infrastruktúrát kiépíteni és rendben tartani. Ez még nem jelent biztosítékot arra, hogy a fiatalok itt tudnak maradni. Munkalehetőséget is kell biztosítani számukra. A faluban élőknek mintegy harminc százaléka magyar nemzetiségű, akik jó része, élve a lehetőséggel, még az „első hullámban” felvette a magyar állampolgárságot. Ez felgyorsította az elköltözést. Az elmúlt két év alatt több mint harminc, zömében fiatal távozott a faluból.
– A kisorosziak egy része a nagykikindai gyárakban dolgozik, a többiek a privatizált állami mezőgazdasági vállalatban találtak munkalehetőséget – elenyésző számban. A többség mezőgazdaságból él, vannak, akik vállalkozásból próbálják biztosítani a családjuk egzisztenciáját. Nagy hátrány, hogy nem tudunk új munkahelyeket nyitni. Az a kevés munkalehetőség, ami kínálkozik, a mezőgazdasághoz kapcsolódik. Ezért volna fontos jobb helyzetbe hozni a mezőgazdaságot. Akkor nyilván több fiatalt tudnánk itthon tartani. Persze, hogy ehhez szükségesek a támogatási rendszerek, hogy az emberek biztonsággal tudjanak földműveléssel foglalkozni – mondja Kabók Imre.
Az idén ugyan hét magyar kisgyereket írattak be a Gligorije Popov Általános Iskola első osztályába (tavaly öten kezdték meg iskoláztatásukat), de az óvodások számából ítélve hosszú távon már ennek a számnak a megtartása nehéz lesz.
