A meglévő vasúti hálózat felújítására kellene a figyelmet fordítani, és olyan szegmensét fejleszteni, amellyel gyorsan eredményeket lehet felmutatni. Európa egy egységes közúti, vasúti és folyami közlekedési úthálózat fejlesztésében gondolkodik, aminek nem része a 10-es közlekedési folyosó, sőt Szerbia ebben a hálózatban egyelőre egy fehér folt, ahol csak a Dunán keresztül történő folyami közlekedést veszik számításba. Szerbiának most már nincs több ideje, pontosan meg kell fogalmaznia közlekedési politikáját, hogy az európai közösség térképére felkerülhessen, legalább az országon áthaladó vasúti és közúti közlekedés, mint valamelyik másik korridor mellékágaként – figyelmeztettek külföldi szakemberek a pénteken Belgrádban megtartott Milyen előnyökkel jár a Nyugat-Balkán közös közlekedési politikája a vasúti közlekedés szempontjából? elnevezésű tanácskozáson.
Zorana Mihajlović közlekedési és infrastrukturális miniszter elmondta, hogy az elkövetkező három évben 528 kilométer vasutat újítanak fel, amelyek között 80 kilométernyi új vasút kiépítésére lehet számítani. Várhatóan decemberben írja alá a kormányfő a megállapodási szerződést a Budapest–Belgrád közötti gyorsvasút kiépítéséről a kínai és a magyarországi miniszterelnökkel, továbbá február végére befejeződnek a Belgrád–Bar vasúton a munkálatok. Kiemelte, a vasúti közlekedésre több hitelt nem vesz fel Szerbia, hiszen már rendelkezik egy cseh és egy orosz hitellel is, és mivel a hitelt nem kezdte el a vállalat még mindig használni, az állami költségvetésből a büntetésekre az idén 4,8 millió eurót különítettek el.
A tanácskozáson elhangzott, hogy a Szerbiai vasutak mintegy 20 éve tartó átszervezési folyamata várhatóan az év végig befejeződik, így már január elsejétől különválasztják az infrastrukturális részt a közlekedéstől, majd pedig az utasszállítást a teherszállítástól. Készül az új vasúti közlekedésről szóló törvény is, amelynek elfogadását a következő év elejére várják.
