Miután Belgrádban és Moszkvában is hivatalosan megerősítették, hogy október 16-án valóban el fog látogatni a szerb fővárosba Vlagyimir Putyin orosz államfő, még inkább a figyelem középpontjába terelődött hazánk külpolitikai irányultsága, az európai uniós közeledést és az Oroszországi Föderációval fenntartott kiváló kapcsolatokat is magában foglaló, az ukrán válság óta ellentmondásként kezelt beállítottság. A téma felmerülése kapcsán ismét időszerűvé vált az a kérdés is: mikor nyerheti el az uniós tagságot Szerbia?
Bár a hazai államvezetés továbbra is hangsúlyozza, hogy eltökélt szándéka megtartani továbbra is mind a két külpolitikai irányt, az Európai Unióban egyre több olyan álláspont hangzik el, hogy Szerbiának idővel választania kell, főként abban az esetben, ha az Ukrajna kapcsán kialakult konfliktus még inkább kiéleződne a következő hónapokban. Egyelőre, igaz, úgy tűnik, nem az oroszbarát politika lassítja az integrációt, maga az unió is fel kíván lélegezni a bővítés folytatása előtt.
A Belgrádi Biztonsági Fórumon részt vevő Goran Svilanović, a Regionális Együttműködés Tanácsának főtitkára csütörtökön azt mondta: Szerbia számára reális célt kell jelentenie annak, hogy „öt év és egy nap múlva” az unió tagjává válhasson. Svilanović voltaképpen Hans Mouritzennek, a Nemzetközi Tanulmányok Dániai Intézete kutatójának a korábbi kijelentésére utalt, mely szerint Szerbia öt-tíz éven belül válhat az EU tagállamává. Mint Svilanović kifejtette, Szerbiának mindent el kell követnie annak érdekében, hogy öt év múlva már el lehessen mondani: befejezte a munka rá eső részét és készen áll az uniós tagságra. Ennek a célnak a megvalósítása hatalmas erőbedobást igényel, tette hozzá, mert itt nem egy Európai Unióval, hanem annak huszonnyolc tagállamával kell tárgyalásokat folytatni. Az országnak ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások során felmerülő problémákat egyébként is, maga miatt is rendeznie kellene, a cél tehát voltaképpen az, hogy öt év múlva egy jobbnak nevezhető állammá váljék – fejtette ki.
Svilanović várakozásának adott hangot, hogy az év végéig megnyitják a csatlakozási tárgyalások 32. (pénzpolitikára vonatkozó), 35. (Koszovóval foglalkozó), 23. és 24. (jogállamiságot, korrupcióellenes harcot, emberi jogi kérdéseket taglaló) fejezeteit.
A BALKÁN FELZÁRKÓZTATÁSA STRATÉGIAI CÉL
Sonja Licht, a Politikai Kiválóság Belgrádi Alapítványának vezetője véleményének adott hangot, hogy a nyugat-balkáni államoknak gyors tempóban kell haladniuk az uniós tagság irányába, mert az EU csakis abban az esetben válhat globális erejű szervezetté, ha folytatja a bővítés politikáját.
– Meglehetősen fontos üzenet ez a Brüsszelben munkához látó új bizottság számára, ahogy számunkra is. A bővítés korántsem fejeződött be, ellenkezőleg, számos képviselője van a bővítésnek, s közülük sokan támogatják Szerbia felzárkózását is. Arra kell törekednünk, hogy az ilyen véleménnyel rendelkezők körét szélesítsük folyamatosan – értékelte Licht.
A biztonsági fórumon, mint mondta, többször is felmerült az elképzelés, hogy a nyugat-balkáni államoknak szükségük lenne egy saját testületre, mely egy erős löketet adna ezen országok teljes jogú tagságának elnyerése érdekében. Fontosnak nevezte azt is, hogy Szerbia sikeresen folytassa le az EBESZ-ben betöltött elnöklői mandátumát, ettől a szervezettől ugyanis ma sokkal több minden függ, mint azt valaki egy évvel korábban gondolta volna.
Az Európai Bizottság tanácsadójának az a véleménye, hogy a bővítés folytatásával még öt évet sem kellene várni. Dušan Šiđanski meglepődve értesült arról, hogy Johannes Hahn leendő bővítési és szomszédságpolitikai biztos is ilyen időtartamot szabott ki a bővítés szüneteltetésére, de még nagyobb meglepetésnek nevezte, hogy Aleksandar Vučić kormányfő „beleegyezett” egy ilyen intervallum meghatározásába. Dejan Jović, a horvát államfő irodájának politikai elemzője szerint is fel kellene az uniónak gyorsítania a bővítést a Nyugat-Balkánon, mert ez stratégiai érdekének számít.
– Az unió az ukrán válság kitörésekor azzal a helyzettel találta szemben magát, hogy nem határozhatja meg keleti határvonalát saját belátása szerint, mert abba más nagyhatalmak is beleszólhatnak, ebben az esetben az egyik oldalon Oroszország, a másikon az Egyesült Államok. A bővítési folyamat felgyorsítása már csak azért is fontos lenne, mert nem tudni, mi fog történni a csatlakozásra váró államokban a következő öt vagy annál is több évben, s lehetséges lesz-e egyáltalán akkor a bővítés – közölte, majd emlékeztetett, hogy a hosszú folyamat egy pillanatában már Horvátországban is teljes érdektelenség lépett fel a tagság elnyerésére vonatkozólag.
MIÉRT IS JÖN PUTYIN?
Az elhangzott véleményekkel ellentétben Žarko Puhovski, a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára szerint sem az unió mint befogadó, sem Szerbia, mint csatlakozni kívánó ország nem áll készen a tagság elnyerésére. Szerinte azok a számítások tűnnek reálisabbnak, amelyek tíz év távlatában gondolkodnak a szerb uniós tagságról. Ma az EU nem áll készen arra, hogy új tagokat vegyen fel – hangsúlyozta. Véleménye szerint Szerbiának az uniós csatlakozás nem fog azonnali hasznot hozni, ahogyan nem hozott Horvátországnak sem. Emlékeztetett, hogy a tagság elnyerésének első éve után rosszabb lett a helyzet, mint korábban volt. Nem vitás azonban, tette hozzá, hogy hosszútávon kifizetődő lépésről van szó. Az EU és Oroszország közötti feszültségről szólva azt mondta, egy újabb hidegháborús korszakba kerültünk.
– Ebben a hidegháborúban azonban már nincsenek kapitalista és kommunista ideológia közötti ellentétek. Másfelől viszont nincsenek neutrális, el nem kötelezett államok sem – értékelte, majd megjegyezte, hogy a szerb államvezetésnek sikerülhet megtestesíteni egy új neutrális pozíciót a következő évtizedben, ám ennek sikere elsősorban az elhatározás erejétől és annak felismerésétől függ, hogy milyen pozitív következményeket lehetne kihúzni ebből a negatív előjelű történetből.
Putyin szerbiai útját szimbolikus jellegűnek nevezte, melynek mindenekelőtt az a célja, hogy az orosz elnök bizonyítsa: van még olyan hely Európában, ahova el tud utazni.
