Rohamosan nő az ebolajárvány áldozatainak a száma, és félő, hogy a legveszélyeztetettebb területeken, vagyis Nyugat-Afrikában több állam is belerokkan a vírus okozta gyógyíthatatlan betegségbe. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a térségben a járvány sújtotta, koldusszegény országok még mélyebbre süllyedhetnek.
Az ebolavírus 1976-ban jelent meg először. Akkor is Afrikában. A betegség az idén (februárban) a nyugat-afrikai Guineában ütötte fel a fejét. Azóta átterjedt Libériára, Sierra Leonéra, Szenegálra, Nigériára, a Kongói Demokratikus Köztársaságra, és más országokra. Több afrikai kormány már a nyáron egészségügyi vészhelyzetet hirdetett meg, a járványt mégsem sikerült megfékezni.
Az eddigi ebolajárványok közül az idei a legsúlyosabb. A lázzal, fejfájással, hasmenéssel, hányással, valamint belső és külső vérzéssel járó gyógyíthatatlan betegség már csaknem 3100 ember halálát okozta, az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) ugyanakkor közel hétezer fertőzöttről is tud. Az áldozatok és betegek száma azonban sokkal nagyobb lehet, mert némelyik afrikai országban a hatóságok eltitkolják az adatokat. Nyugat-Afrika a legveszélyeztetettebb, közülük pedig Libériát érte a legnagyobb csapás. A legtöbben ebben az országban haltak meg (eddig 1830-an), és itt a legmagasabb a fertőzöttek száma, amely megközelíti a 3500-at.
A WHO attól tart, hogy a járvány még kilenc hónapig is tombolhat. Az amerikai hatóságok pedig úgy vélik: az év végéig akár 1,4 millió ember is megfertőződhet a leginkább veszélyeztetett Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. A három országban összesen mintegy húszmillióan élnek. A legveszélyeztetettebb országban, Libériában, azonban a 4,5 millió lakosra csupán negyvenöt (más forrás szerint száz) orvos és alig ezer ápoló jut.
Másutt sem sokkal jobb a helyzet. Sőt, az egészségügy mellett haldoklik a gazdaság, az oktatás és sok más is. A bajt tetézi, hogy a külföld fokozatosan elfordul ezektől az afrikai országoktól.
Az ebola-fenyegetésről a múlt héten az ENSZ-ben külön tanácskozást szerveztek. A résztvevők közül Barack Obama amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy Afrikában már nem egészségügyi válság tapasztalható, annál sokkal komolyabb a helyzet. Szerinte az ebola „egyre nagyobb fenyegetést jelent a regionális és a globális biztonságra”. Obama világméretű összefogást sürgetett az ebolához hasonló vírusok okozta járványok ellen.
Európai egészségügyi szakértők ugyancsak a globális ebolajárvány veszélyét vizionálják, amely szerintük azért fenyeget, mert a nemzetközi közösség hónapok óta tétlenül szemléli a betegség nyugat-afrikai pusztítását. Nyílt levelükben felszólították az európai kormányokat, hogy mielőbb nyújtsanak hatékony segítséget Afrikának.
A Nemzetközi Valutaalap a minap 130 millió dollár azonnali segélyt hagyott jóvá Guineának, Libériának és Sierra Leonénak. A Világbank is jelezte: 400 millió dollárra emeli a járvány sújtotta országoknak nyújtott támogatását. Az Európai Unió eddig 150 millió dollárt adományozott. Az ENSZ azonban úgy számol, hogy fél év alatt egymilliárd dollár kellene a gyilkos kór megfékezéséhez.
