2024. március 29., péntek

„Nem szövetségesünk a realitás”

A médiatörvények előírásainak gyakorlatba ültetése nagyban befolyásolja a szerbiai újságírás jövőjét

Augusztus elején a köztársasági képviselőház elfogadta az új médiatörvény-csomagot, mely számos változást irányoz elő. Közülük a legfontosabb és legnagyobb visszhangot keltő a projektumalapú finanszírozás bevezetése 2015. július 1-től. Ebbe az új szabályrendszerbe természetesen nem tartozik bele a két közszolgálati médiaház, a vajdasági és a szerbiai, melyet előbb az állami költségvetésből, majd 2016 januárjától a különálló illetékből pénzelnek. A másik legfontosabb változást az állam teljes kivonulása jelenti a médiumok tulajdonjogi szerkezetéből, amitől a független szerkesztéspolitika szavatolását remélik a szakértők.

A törvények tehát már megszülettek, az azonban továbbra is kérdés marad, hogy milyen mértékben tudnak majd javítani a szerbiai sajtó helyzetén, melyet sok esetben a fennmaradás megkérdőjelezhetősége, a munkaerő-felesleg, szerkesztéspolitikai függőség jellemez. Ezekre a gondokra világítottak rá a Vajdasági Újságírók Független Egyesületében (NDNV) megtartott vitafórum részvevői. Saša Mirković, a művelődési és tájékoztatási minisztérium államtitkára elmondta, hogy a jogszabályok elfogadásán túl az európai csatlakozási tárgyalások folyamatában Szerbiától el fogják várni azok alkalmazását is. Véleményének adott hangot, hogy ezen a téren sem lesz lemaradás, s ugyanolyan hatékony lesz majd az előírások alkalmazása, mint azok meghozása. Fontos előrelépésként tekint az új jogszabályokra, s emlékeztetett, hogy több mint egy évtizede nem volt semmilyen változás a törvényalkotásnak ezen a területén. Beharangozta, hogy november közepéig meghozzák a médiatartalmak részfinanszírozását pontosító törvénykiegészítéseket is. Az újságírók helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy törvénnyel nehéz lenne szabályozni a médiumokon belüli körülményeket, ám mégis minden bizonnyal nagy változásokat hoz majd a privatizáció, mely egyben alkalom is arra, hogy az újságírók újradefiniálják az adott médiaházon belüli helyzetüket, szerveződési formájukat, jogaik védelmének módját.

Az állam kilépését, a privatizáció folytatását kulcsfontosságúnak nevezte Vukašin Obradović, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) vezetője is. Egyetértett azzal, hogy Szerbiában sohasem volt gond minőségi jogszabályokat elfogadni, azok alkalmazásánál szoktak a problémák kezdődni. Mint mondta, a szerbiai újságíróknak szembe kell nézniük a realitással, az pedig most nem tekinthető szövetségesünknek. A sajtó állapotát a pártkáderek beszivárgása, a munkaerő-felesleg és olyan nehéz folyamatok szükségessége határozzák meg, mint amilyen például az induló digitalizáció. A média helyzete az elfogadott jogszabályok betartásának a függvénye – értékelte.

A kisebbségi sajtó helyzetét Szerencsés Zsuzsanna médiaszakértő értékelte. Kifogásolta, hogy a nemzeti tanácsok által alapított kisebbségi médiumok helyzetét nagyban meghatározzák a politikai érdekcsoportok, pártok által megkötött háttéregyezségek, melyek ellehetetlenítik, hogy az új jogszabályokban a többségi nyelven megszólaló sajtó számára szavatolt szerkesztéspolitikai függetlenséget a kisebbségi sajtó esetében is hasonlóképpen garantálni lehessen. A kisebbségi sajtóorgánumok világát egy kettősség határozza meg, tette hozzá. Egyrészt jelen vannak az állam távolodását előirányzó előírások, melyek ugyanakkor nem gátolják a nemzeti tanácsok befolyásának további erősödését – húzta alá Szerencsés.