A Szerbiai Nyugdíjasok Szakszervezeteinek Egyesülete tegnap bejelentette, hogy a kilátásba helyezett nyugdíjcsökkentés, valamint a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap vagyonának eltulajdonítása miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ha az alaptörvény védelmére hivatott bírói testület nem hoz kedvező döntést, akkor Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a keresetükkel – írja a Tanjug hírügynökség.
A kezdeményezést a Vajdasági Nyugdíjasok Szövetsége és a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet is támogatja.
Marija Todorović, a Szerbiai Nyugdíjasok Szakszervezetei Egyesületének elnöke úgy értékelte a tegnapi sajtótájékoztatón, hogy a nyugdíjak fenntarthatósága elsősorban a termelés fenntarthatóságától függ, így az államnak inkább olyan lépéseket kellene tennie, amelyeknek a célja a termelés és a munkavállalók számának növelése, nem pedig megszorításokon kellene gondolkodnia.
Az elnöknő arra is emlékeztette a sajtó képviselőit, hogy a nyugdíj személyes tulajdon, amely szerzett és elidegeníthetetlen jog, ezért nem lehet tetszés szerint csökkenteni, pláne nem úgy, hogy a nyugdíjasok azt sem tudják, hogy mennyi ideig lesznek alacsonyabbak a juttatásaik.
A jelenlévők közöl többen is úgy vélték, hogy a kormány által előirányzott csökkentések nem fogják meghozni az előrevetített, kívánt eredményeket.
– Miért nem növelik a leggazdagabbak adóit? Azokat kellene, hogy terhelje a válság, akiknek a legtöbb van, és nem állandóan a polgárokat és a nyugdíjasokat – nyilatkozta Živorad Tošić szakszervezeti képviselő, aki arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság már előzőleg figyelmeztette Szerbiát, hogy az előirányzott intézkedések nem fogják meghozni a kívánt hatást a gazdaság fejlesztését célzó lépések nélkül.
Milan Nenadić, a Vajdasági Nyugdíjasok Szövetségének képviselője a helyzetre rávilágítva elmondta, hogy a nyugdíjak reálértéke az elmúlt öt évben csaknem 20 százalékot esett, a beharangozott csökkentések pedig csak tovább nehezítenék a nyugdíjasok amúgy sem rózsás helyzetét.
– A kormánynak közölnie kell az érintettekkel, hogy meddig fognak alacsonyabb juttatásokat kapni, és arról kell biztosítania a nyugdíjasokat, hogy a megszorító intézkedések után visszaállítják a juttatások régi összegét – nyilatkozta Nenadić.
Mirjana Tomić, a Vajdasági Nyugdíjasok Szövetségének képviselője szerint elsőként az államot kellene kérdőre vonni, hogy hova tűnt el a pénz , amit a munkavállalók korábban a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapba befizettek, és hogyan történhetett meg, hogy 2000 óta a nyugdíjak kifizetése költségvetési tétel.
– Ki és mikor vette el a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap pénzét, mekkora összeg volt akkor az Alapban, és az is válaszra vár, hogy mióta, és miért lett költségvetés része a nyugdíjalapba befizetett nyugdíj-biztosítási járulék? – tette fel a kérdést Mirjana Tomić.
