Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságának döntése szerint Budapest három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adhat otthont a 2020-as Európa-bajnokságon.
Magyarország negyedszer pályázott Eb megrendezésére, először sikerrel.
A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság helyszínei:
Döntő és elődöntő:
London: Wembley Stadion, 90 652 néző, átadták 2007-ben
Negyeddöntő és három csoportmérkőzés:
München, Allianz Arena, 70 067 néző, átadták 2005-ben
Róma, Olimpiai Stadion, 68 993 néző, felújítják, átadás 2017-ben
Szentpétervár, Zenit Arena, 61 251 néző, új stadion, átadás 2016-ban
Baku, Olimpiai Stadion, 69 870 néző, új stadion, átadás 2015-ben
Nyolcaddöntő és három csoportmérkőzés:
BUDAPEST, Puskás Ferenc Stadion, 68 156 néző, új stadion, átadás 2018-ban
Amszterdam, Amsterdam ArenA, 53 052 néző, átadták 1996-ban
Bukarest, Nemzeti Stadion, 54 851 néző, átadták, 2011-ben
Bilbao, San Mamés Stadion, 53 289 néző, új stadion, átadás 2015-ben
Brüsszel, Eurostadium, 62 613 néző, új stadion, átadás 2018-ban
Dublin, Dublin Arena, 51 711 néző, átadták 2010-ben
Glasgow, Hampden Park, 51 472 néző, felújítva 2013-ban
Koppenhága, Parken, 38 190 néző, átadták 1992-bennegyeddöntő, három csoportmérkőzés
A negyedik szavazási körben negyedikként rangsorolva került be Budapest a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság rendezői közé. Az európai szövetség (UEFA) a honlapján hozta nyilvánosságra a pénteki, genfi szavazási procedúra eredményeit. Az első körben a két elődöntőnek és a döntőnek otthont adó helyszínt választották ki, mégpedig felkiáltással, mivel az erre a csomagra pályázó London és München közül utóbbi visszalépett.
A második fordulóban a három csoportmérkőzést és egy negyeddöntőt lebonyolító négy várost választották ki az UEFA végrehajtó bizottságának tagjai. A voksolásban hét érintett szerepelt, Budapest mellett, München, Baku, Szentpétervár, Róma, Brüsszel és Cardiff. Feltétel volt a legalább 60 ezer fő befogadására alkalmas stadion. A vb-tagok a preferenciasorrendjüknek megfelelően 4, 3, 2, illetve 1 pontot adtak az általuk legjobbnak tartott első négynek.
A pontokat összeadták, így alakult ki a sorrend:
München 38 pont
Baku 37
Szentpétervár 29
Róma 20
--------
Brüsszel 11
Cardiff 3
Budapest 2
A harmadik körben azokból az előzetesen meghatározott zónákból választottak rendezőket - három csoportmeccsre és egy nyolcaddöntőre -, amelyek addig még nem voltak érintettek.
A zónák:
1. zóna - Észak-nyugat: Anglia, Írország, Skócia, Wales
2. zóna - Skandinávia: Dánia, Svédország
3. zóna - Kelet: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Oroszország
4. zóna - Közép-kelet: Bulgária, Macedónia, Magyarország, Románia
5. zóna - Közép: Belgium, Németország, Hollandia
6. zóna - Dél/mediterrán térség: Olaszország, Izrael, Spanyolország
A 2. és a 4. zónából kellett választani. Minszk, Szófia, Szkopje és Jeruzsálem nem teljesítette a feltételeket, így ezekre egyáltalán nem lehetett szavazni egyik szakaszban sem.
2. zóna :
Koppenhága 13 szavazat
Stockholm 3
4. zóna:
Bukarest 12 szavazat
Budapest 3
A negyedik menetben hat további helyszínt választottak ki három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntős összecsapás lebonyolítására. A vb-tagok a preferenciasorrendjüknek megfelelően 6, 5, 4, 3, 2, illetve 1 pontot adtak az általuk legjobbnak vélt első hatnak. A pontokat összeadták, így alakult ki a sorrend:
Amszterdam 58 pont
Dublin 55
Bilbao 50
Budapest 48
Brüsszel 43
Glasgow 22
----------------
Cardiff 21
Stockholm 18
