A kitűzött cél a költségvetési hiány csökkentése egymilliárd euróra, ennek a véghezviteléhez három évre van szükség. Ha az előirányzottakat sikerül megvalósítani, akkor a deficit – ami 2014-ben várhatóan 8,4 százalék lesz! – elfogadható szintre jut. A cél a három százalék alatti – 2,5 százalékos – hiány. Röviden így összegezhető Dušan Vujović pénzügyminiszter felszólalása a költségvetési helyzetet taglaló kerekasztal beszélgetésen, amelyet a NIN folyóirat szervezett tegnap Belgrádban. A kitűzöttek eléréséhez legfeljebb tízszázalékos bércsökkentésre van szükség a közszférában, és ugyanennyit kell lefaragni a nyugdíjakra fordított pénztömegből. Egyelőre nem tudni, hogy a csökkentés fűnyírószerű lesz-e, azaz mindenkit ugyanabban a százalékarányban érint, vagy figyelembe veszik a szociális különbségeket is – tehetjük még hozzá a pénzügyi tárca vezetőjének tegnapelőtti nyilatkozata alapján.
Dušan Vujović, Milan Ćulibrk, a NIN főszerkesztője és Pavle Petrović (Fotó: Beta)
Pavle Petrović, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a másfél milliárdos megtakarítás nem lesz elegendő, legalább 1,7 milliárd euróval kellene csökkenteni a költségvetési hiányt, és tekintettel arra, hogy három év alatt még további pluszkiadásokkal kell számolni, például növekvő kamatterhekkel, a deficit kétmilliárd eurós lefaragása volna célszerű. Hivatalához hűen Petrović a nyugdíj- és bércsökkentés ügyében is kíméletlenebb álláspontot képvisel. Szerinte legalább 15 százalékot kell lefaragni a nyugdíjakból és a közalkalmazottak béréből, méghozzá lineárisan, azaz fűnyírószerűen! Ha ez nem következik be, akkor már jövőre újabb bér- és nyugdíjcsökkentéssel számolhatunk – figyelmeztetett tegnapelőtti nyilatkozatában Petrović.
Dušan Vujović a tegnapi belgrádi kerekasztal-megbeszélésen közölte, hogy csütörtökön ismertetik a takarékossági intézkedéseket tartalmazó pótköltségvetést. A megtakarítás négy oszlopa: a kiadások csökkentése, a szürkegazdaság visszaszorítása, a pénzügyi rendszer és az adóhivatal munkájának a hatékonyabbá tétele, valamint a közvállatok gazdálkodásának a nyereségesebbé tétele. Az állam a jövőben nem ad támogatást azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik 100 hektárnál több földet birtokolnak, illetve bérelnek.
A pénzügyminiszter szerint a GDP az idén 0,5 százalékkal csökken.
Pavle Petrović szerint az államadósság a következő három évben tovább növekszik, és 2017-ig eléri a GDP-arányos 80 százalékos szintet. Úgy véli, meg kellene szüntetni a földműveseknek adott földalapú, hektáronkénti támogatást.
MENNYI LESZ AZ ANNYI?
A Költségvetési Tanács elnöke, amint a fentiekből is kiderül, mindenben szigorúbb állásfoglalást képvisel a pénzügyminiszternél. A leghajmeresztőbb véleménnyel a Munkaadók Uniója lépett elő. E szerint az intézmény szerint ötödével kellene csökkenteni a nyugdíjakat és negyedével a közalkalmazottak bérét. Egy dologban azonban nincs nézeteltérés közöttük, abban, hogy csökkenteni kell, és abban sem, hogy költségvetési megtakarítás legkönnyebben és leggyorsabban a bérek és nyugdíjak csökkentésével valósítható meg. Az olyan intézkedésekből mint a szürkegazdaság visszaszorítása csak hosszabb idő után várható eredmény, és az sem bizonyos.
Ezt hangoztatják a közgazdászok is, akik abban a kérdésben szintén egyöntetű véleményen vannak, hogy a nyugdíj- és bércsökkentés önmagában nem elegendő a költségvetési hiány csökkentéséhez. Ha nem kíséri és segíti egy átfogó intézkedéscsomag, akkor semmiképp sem hozhatja meg a várt eredményt, legfeljebb elodázhatja a negatív végkifejletet.
Ezt a számok is egyértelművé teszik: Dušan Vujović pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata alapján három év alatt másfél milliárd eurós megtakarításra lenne szükség. Miladin Kovačevićnak, a Közgazdasági Intézet munkatársának számítása szerint 10 százalékos lineáris nyugdíj- és bércsökkentés 567 millió eurós költségvetési kiadáscsökkentést eredményezne, 15 százalékos pedig 856 milliósat.
