Zentán javában zajlanak a városnapi rendezvények, amelyek során a község lakossága többek között megemlékezik a 317 évvel ezelőtt, a város közelében megvívott zentai csatáról is, amelynek végkimenetele az észak-bácskai települést aranybetűkkel írta fel az európai történelem lapjaira.
A számos művelődési rendezvény, elismerésátadás, eszem-iszom mellett semmiképpen sem szabad megfeledkezni egy lelkes kis társaságról, amely fáradtságos, és igencsak költséges munkájának köszönhetően a Tiszából lassan, de biztosan előkerülnek a kontinensünk történelmét meghatározó ütközet tárgyi leletei is. A Vajdasági Víz Alatti Kutatók Egyesülete, boszniai és magyarországi búvárokkal karöltve ugyanis negyedik éve végez archeológiai feltárásokat a zentai cukorgyár közelében, hogy mind jobban elébünk táruljon az észak-bácskai város múltjának legjelentősebb eseménye. A lelkes kis csapat tagjai az elmúlt évek folyamán számos csatából visszamaradt leletre bukkantak, s a nyaranta megrendezésre kerülő kutatásaik során török tőröket, ágyú- és gyalogsági fegyvergolyókat, lószerszámokat hoztak fel.
A cseppet sem könnyű víz alatti merüléseket természetesen komoly kutatómunka előzte meg. A kutatók több forrásból származó történelmi dokumentumot áttanulmányozva határozták meg a csata lehetséges helyszínét, majd magnetométeres vizsgálatokat is végeztek, s ez alapján kezdték meg a víz alatti kutatást. Ehhez persze mintegy kétméternyi iszapot is át kellett szivattyúzniuk, az így kitisztított területet pedig kézi fémkeresővel pásztázták végig, s ahol a berendezés jelzett, azt a részt tüzetesebben is átvizsgálták – mesélte lapunknak dr. Vikor László, az egyesület vezetője, s hozzáfűzte, hogy az igencsak költséges kutatómunkához a tartományi művelődési és tájékoztatási titkárságtól sikerült támogatást szerezniük, de a szerény lehetőségeikhez képest a zentai önkormányzat is hozzájárult. Ezenkívül a zentai révkapitányság, de több vajdasági vállalkozó is nagyban megkönnyítette a munkájukat. Volt, aki a bürokrácia útvesztőiben segített nekik eligazodni, mások pedig felszerelésben segítették a kutatókat.
Vikor ezek közül a helybéli Potisje kikötővállalatot és a szabadkai ABC építővállalatot emelte ki. Az utóbbi példának okán egy, a búvárok munkájához elengedhetetlen kompresszort bocsátott ideiglenesen a rendelkezésükre. Habram György zentai búvár kiemelte azt is, hogy a maga módján számos zentai polgár is hozzájárult a kutatás folyamatának segítéséhez. Sokan hasznos információkkal látták el őket, de egyben buzdították is valamennyiüket, hogy tartsanak ki az elképzelésükben.
A vajdasági víz alatti kutatóknak az elmúlt öt évben kifejtett tevékenységét nemcsak lokális, hanem tartományi szinten elismerték – nyilatkozta Milan Pavković – Pavke, professzionális mentőbúvár, a feltárásokat végző egyesület társalapítója. Pavke megemlítette azt is, hogy örömmel vette ki részét a projektumból, mivel az általuk felhozott tárgyak segítségével az itt élők megismerkedhetnek környezetük történelmének egy jelentős korszakával. Ezenkívül az archeológiai leletek az elkövetkező nemzedékek számára is fennmaradnak. A folyó mélyéről származó leleteket a Zentai Múzeumnak adományozták. A kutatók ezenkívül a Zentai Emlékkilátóban is ki szeretnék állítani a leleteket, hogy a csatát ábrázoló makett és festmények mellett korhű tárgyak is felidézhessék Savoyai Jenő seregének győzelmét a törökök felett.
