2024. március 28., csütörtök

Milliárdokért épül a gázvezeték

Megkezdődött annak a vezetékrendszernek az építése, amelyen keresztül harminc évig szállítanának földgázt Oroszországból a szomszédos Kínába. A több mint négyezer kilométer csőhálózat kiépítéséről és a gázszállításról Hszi Csin-ping kínai államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök állapodott meg májusban, a Sanghajban tartott találkozón.

A szerződésbe foglalt egyezség értelmében a Gazprom orosz állami energiavállalat leghamarabb 2018-tól – szibériai lelőhelyekről – évenként 38 milliárd köbméter gázt szállít Kína északkeleti és északnyugati térségeibe. A kezdeti mennyiség, amely Kína szükségleteinek negyedét fedezi, később akár évi 68 milliárd köbméterre is emelkedhet.

A Gazprom ennek érdekében 22 milliárd dollárért tervez csővezetéket építeni. Ennél már csak a három évtizedre szóló gázszerződés értéke magasabb: 400 milliárd dollár.

Bár a Gazprom európai gázexportja tavaly csaknem 140 milliárd köbméter volt, vagyis sokkal nagyobb, mint a Kínának szánt évenkénti eladások, Peking és Moszkva számára óriási jelentőségű a megállapodás, illetve a csőrendszer mielőbbi üzembe helyezése.

Kínának ugyanis viszonylag szűkösek az energiaforrásai, s ezért az orosz gázszállítás létfontosságú számára. Moszkvának szintén fontos az üzlet, mert az ukrán válság miatt előbb komoly vitába, majd az utóbbi időben már kereskedelmi háborúba is keveredett az Európai Unióval, az orosz földgáz legfontosabb vásárlójával.

Putyin célja a Kínával kötött megállapodással az volt, hogy ráijesszen Európára, és megüzenje: másutt is el tudja adni a földgázt. A riogatás azonban értelmetlennek tűnhet, hiszen az EU már régóta azon fáradozik, hogy egyéb forrásokból is biztosítsa a rendkívül fontos energiahordozót. Ráadásul időközben az is kiderült, hogy Peking jóval kevesebbet fizet az oroszoknak: csaknem negyven százalékkal olcsóbban vásárol majd tőlük gázt, mint az uniós országok egy része. Ezzel pedig lényegében az oroszok jövőbeni ázsiai gázmegállapodásainak árát is jelentősen befolyásolhatja, vagyis arrafelé kénytelenek lesznek csökkenteni az árat, ez azonban kevesebb hasznot hozhat Moszkvának.

Bár az orosz–kínai gázszállítás értéke óriási, alaposabban megvizsgálva mégsem olyan káprázatos, mint amekkorának első ránézésre tűnik. A 400 milliárd dolláros szerződés ugyanis harminc évre szól. Ez pedig azt jelenti, hogy Moszkvának évenként átlagosan mintegy 13 milliárd dollár elvi exporttöbbletet szavatol.

Ez ugyan nem csekélység, de az 593 milliárd dollár összértékű tavalyi orosz exporthoz viszonyítva nem is nevezhető hatalmas bevételnek. A kínai földgázügyletből remélt (többlet)pénztől ily módon nem is várható irányváltás az orosz gazdaságban.

Oroszország számára pedig rendkívül fontosak a földgáz és a nyers kőolaj eladásából származó bevételek, hiszen az államkasszát nagyrészt ezekből tölti föl. Az európai (uniós) piacról, illetve vásárlókról ezért egyhamar aligha mondhat le.