2024. április 20., szombat

„A zsinagógák ma követik a közösségük sorsát”

A kövek soha nem létezhetnek önmagukban, mindig megtölti őket az emberek szellemisége – hangzott el Klein Rudolf Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában 1782–1944 című kiállításának megnyitóján a Szabadkai Városi Múzeumban. A megnyitón Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója köszöntötte a vendégeket, kiemelve, a múzeum büszke arra, hogy a jelen kiállításhoz hasonló nemzetközi kiállításoknak adhat otthont, olyanoknak, amelyek felhívják a figyelmet a kulturális értékek megőrzésének a fontosságára. Szavai szerint a kiállítás egy olyan eseménysorozat kezdete, amelyben a múzeum aktívan részt fog venni a szabadkai zsinagóga bemutatásában, megőrzésében. Navracsics Tibor, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterének levelét a múzeum munkatársai tolmácsolták. Mint azt a külügyminiszter a levélben megjegyezte, a kiállítás a szemlélőnek egyszerre jelentheti a múltat, a jelent és a lehetséges jövőt. Mint megjegyezte, a zsidó kultúra elidegeníthetetlenen részévé vált annak, amit ma Közép-kelet Európának nevezünk.

Balatoni Mónika: Történelmünk valódi kincseket foglal magában, és újrafelfedezésük meghatározhatja jövőnket is (Fotók: Molnár Edvárd)

Balatoni Mónika: Történelmünk valódi kincseket foglal magában, és újrafelfedezésük meghatározhatja jövőnket is (Fotók: Molnár Edvárd)

– A zsinagóga nemcsak szimbólum, hanem a zsidó kultúra és vallás valósága, annak átadásának helye. Az átadás motívuma az, amely valódi élő hagyománnyá változtatja évszázadaink örökségét. Örökségünk csak akkor válhat sikeressé, ha felfedezzük saját történelmünk kulturális gazdagságát – állt a levelében.

Balatoni Mónika, a külgazdasági és külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára üdvözlőbeszédében megjegyezte, az építészet az mindig az emberről és a gondolatairól szól, és soha nem pusztán a kövekről.

– A kő nem csupán építőelem, hanem harmónia, az építészet pedig, hogy Vadász Györgyöt idézzem: „Megfoghatatlan tünemény, konkrét mozzanatok végtelen összetett halmaza.” Teszem hozzá, így egy történelem lenyomata is. Visszautalva a külügyminiszter úr gondolatához, történelmünk valódi kincseket foglal magában, és ezeknek a kincseknek az újrafelfedezése és ápolása egy olyan kitörési pont számunkra, amely meghatározhatja jelenünket és jövőnket is. A kövek soha nem létezhetnek önmagukban, mindig megtölti őket az emberek szellemisége – mondta az államtitkár.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnöke elmondta, hogy a zsinagóga a zsidó szellemi és közösségi élet központja, maguk az építészeti megoldások sohasem öncélúan keletkeztek, hanem pontosan lekövették egy közösségi élet változásait.

– A zsinagógák ma követik a közösségük sorsát. Ahol elpusztult a közösség ott sokszor pusztulásnak indultak a zsinagógák is. Az épített környezet mindig a közösséggel együtt változik. A kiállításnak talán ez a legfontosabb üzenete – mondta Heisler András.

Klein Rudolf a kiállításról szólva elmondta, hogy akkor kezdett a zsinagógákkal foglalkozni, amikor a szabadkai zsinagóga és a zsidó hitközség közé lakóépületet akartak építeni. Hozzátette, a témával komolyabban akkor kezdett el foglalkozni, amikor kiköltözött Izraelbe. A kelet-közép-európai zsinagógák építészetének rendszerezésével körülbelül húsz évet foglalkozott, ennek eredményeképp megjelent egy könyv, a könyvből pedig megszületett a jelen kiállítás.

Klein Rudolf

Klein Rudolf

Az építészettörténész és fotóművész Klein Rudolf – a szabadkai Építőmérnöki Kar professzora – a munkáiból összeállított kiállítás időutazásra invitálja a látogatót, aki nyomon követheti a zsidók több évszázados vándorlását Kelet-Közép-Európában, a felvilágosodástól a vészkorszakig, a mai Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ukrajna, Románia, Horvátország, Szlovénia, Szerbia falvaiban, mezővárosaiban és nagyvárosaiban. A tárlat támogatói: Külgazdasági és Külügyminisztérium, Magyar Építőművészek Szövetsége.

Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntőbeszédében megjegyezte, hogy a hetvenes években, a gyermekéveiben nem tudta, hogy a bedeszkázott épület zsinagóga lett volna, ma viszont fejet kell hajtani azon emberek előtt, akik az elmúlt negyven évben tetteikkel és küzdésükkel lehetővé tették, hogy a kiállítás megtekinthető legyen.

– A szabadkai, a vajdasági magyarság számára azért fontos a zsinagóga, mert mi önmagunknak fontosak vagyunk. A vajdasági magyarság egy felfelé kapaszkodó közösség, és ez egyben azt is jelenti, hogy meg kell őriznünk a múlt eredményeit, örökségét – mondta Pásztor.

A kiállítást Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) elnöke nyitotta meg.