2024. április 25., csütörtök

Több ezer zarándok Doroszlón

A legősibb Mária-kegyhelyen a váci püspök celebrálta az ünnepi szentmisét

Vajdaság legősibb és legnagyobb Mária-kegyhelyén, a doroszlói Szentkúton Kisboldogasszony napján több ezren gyűlnek össze, hogy imájukkal a Szűzanya közbenjárását kérjék mindennapjaik könnyebb elviseléséhez. Moholról 21. alkalommal érkeztek gyalogosan a zarándokok a Szentkútra. Péterrévéről, Kishegyesről és más településekről is egyre többen indulnak el gyalog a kegyhelyre. A gyalogosan érkezők azt mondják, fárasztó a két napig tartó 100 kilométeres út Moholtól Doroszlóig, de fogadalomból megteszik az utat, s ezzel a hagyományt is éltetik. Idén 30-an indultak el Moholról. Vajdaság minden tájáról, Magyarországról és Horvátországból is érkeznek ilyenkor hívők, hogy részt vegyenek a szlovák, horvát, német vagy magyar nyelven celebrált ünnepi szentmisén.

A díszes körmenetet ősi doroszlói szokás szerint a fehérbe öltözött Mária-lányok vezették (Fotó: Ispánovics József)

A díszes körmenetet ősi doroszlói szokás szerint a fehérbe öltözött Mária-lányok vezették (Fotó: Ispánovics József)

A Kisboldogasszony-napi magyar nyelvű püspöki szentmisét idén msgr. dr. Beer Miklós váci püspök celebrálta. Msgr. dr. Pénzes János, szabadkai megyéspüspök a híveket köszöntő beszédében elmondta, évek óta több ezren jönnek el a Szentkúthoz, hogy gyógyulást vagy megnyugvást reméljenek. A Szűzanya anyai szeretettel hallgatja meg a hozzá fordulókat, és segít. Az egyház igyekezett minél inkább kiépíteni a kegyhelyet, hogy a zarándokokat méltóképpen fogadhassák. Külön köszönetet mondott Pásztor Istvánnak, a tartományi parlament elnökének, hogy közbenjárt a kegyhely kiépítésében. A szabadkai megyéspüspök azt is örömmel nyugtázta, hogy lapunk hétvégi számában foglalkoztunk a kegyhellyel. Mint mondta, néhány évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen volt, most pedig rá kellett jönni, hogy a kenyéren és vízen más is van a világon: lelki élet és hit. Beer Miklós váci püspök arról szólt a híveknek, hogy a Mária-kegyhelyen a Szűzanya születésnapjának megünneplésére gyűltek össze. Ahogyan Mária, a názáreti lány vállalta, hogy méhében hordozza Isten fiát, ugyanúgy nekünk is vállalnunk kell Isten bennünk lakását, mondta a püspök.

Pál apostol szerint mi Krisztus munkatársai vagyunk, az életet pedig ajándékba kaptuk. Nem magunk döntöttük el, hol, milyen szülőkhöz, milyen környezetbe születünk. Egy valaki dönthette ezt el: Krisztus, vállalva a kiszolgáltatottságot, az üldöztetést és a hajléktalanságot Betlehemben. Ferenc pápa is emlékeztet bennünket, hogy legyünk az irgalmas szeretet képviselői, merjük megosztani kenyerünket a rászorulókkal, a keresztény életnek az irgalmas szeretet az igazi értelme.

A püspöki szentmisén felvonulnak a zarándokok lobogói, ft. Verebélyi Árpád, a Szűz Mária-kegyhely őre sem tudta megmondani a számukat, hogy hány településről érkeztek hívők. A magyar püspöki szentmise alatt tartják a hordozható Mária-szobrok találkozóját is. A díszes körmenetet ősi doroszlói szokás szerint a fehérbe öltözött Mária-lányok vezették. Harminc pap vett részt az ünnepi szentmisén, amelynek részeként valamennyien a hívek közé mentek és áldoztattak.

Az ünnepi szentmise utolsó részeként a papság, a zarándokok képviselői és a Mária-lányok levonultak a Szentkút előtt 1861-ben megépített Mária-szoborhoz.

A doroszlói kegyhelyen évszázadok óta van egy csodakút, melynek vize a legenda szerint gyógyhatású. A kegyhelyre érkezők zöme megmosakszik a kút előtt lévő medencében, flakonokban haza is visz a kút vizéből, hogy otthon megszentelje házát, lakását. Sokan gyógyulásukról mesélnek, s minden évben visszajárnak ide.

A doroszlói Szentkúton az ünnepi szentmisén részt vett Soltész Miklós, a magyar kormány egyházügyi államtitkára és Fülöp Attila, az egyházügyi minisztérium kabinetfőnöke, Pásztor István, a tartományi parlament elnöke, a VMSZ köztársasági államtitkárai és tartományi tisztségviselői, az MNT képviselői, valamint az illetékes minisztérium vallásügyi képviselője. Ott voltak a hívek mellett Zombor meg a magyar önkormányzatok vezetői is és a magyarországi falvak, városok képviselői is. Verebélyi Árpád, a Szentkút őrzője a híveknek elmondta, terveik között szerepel az építkezés folyatása, legközelebb a vizesblokkok kiépítésével foglalkoznak majd, hogy a legősibb kegyhelyen a zarándokok minél jobban érezzék magukat.