2024. március 28., csütörtök

Dobpergés, birkapörkölt és dobostorta

Három olyan fogalom, amelynek jegyében az elmúlt hétvégén immár kilencedik alkalommal rendezték meg Csókán a Nemzetközi Kisbírófesztivált. Az előző évekhez hasonlóan az idén is sokan voltak kíváncsiak a kisbírók hagyományos szemléjére no meg az ilyenkor elmaradhatatlan birkapörköltfőző és dobostorta-készítő versenyre is. A népünnepély már péntek este elkezdődött, amikor is az észak-bánáti település focipályáján mintegy ezer fiatal bulizott az As FM lemezlovasai által kevert zenei válogatásra.

A szombati napon a szervezők a gasztronómiai élvezetekre helyezték a hangsúlyt, így Csóka Fő utcáján a birkapörkölt fenséges illata csiklandozta a járókelők orrát, s a 30 versenyző közül az idén is a cservenkai Ante Maraš főztje bizonyult a legjobbnak, a dobostorták megmérettetésén pedig a tiszaszentmiklósi Milena Špajgel süteménye diadalmaskodott. A rendezvény második estéjén könnyűzenei koncerten szórakozhatták ki magukat a csókaiak.

Vasárnap délután a település központjában felállított nagyszínpadon 14 romániai és hazai kisbíró dobolta ki az „aktuális híreket”, bebizonyítva, hogy a kihalófélben lévő hivatás az észak-bánáti rendezvénynek köszönhetően nem merül feledésbe, ugyanis a szakma „nagy öregei” mellett évről évre egyre több fiatal vesz részt a rendezvényen. A zentai Kovács Bence és Antóczy Dorottya kisbírópáros tavaly debütált a csókai fesztiválon, és a produkciójuk annyira megtetszett a szervezőknek, hogy az idén is meghívták őket. Dorottya lapunknak elmesélte, hogy nagyon izgalmas számára ez a hivatás, emellett összetartó ereje is van, s amennyiben egy korábbi időszakban élt volna, nagyon szívesen vállalta volna az információknak ilyen formában történő szétkürtölését.

A kisbírók bemutatkozása után Dragoljub Đuričić vezetésével a csókai és környékbeli dobosok fergeteges dobpergéssel kergették szét Csóka felett a felhőket, s látványos tűzijátékkal ért véget a fesztivál.  

Dob és torta

Ha a cukrász kerekre, hengerszerűre formázza a dobostortát (vagy bármelyiket), nem pedig szögletesre, akkor igencsak hasonlít (az alakja) a kisbíró dobjára. Különben aligha van bármi egyéb köze is a dobhoz és a dobosokhoz, azaz a kisbírókhoz. Mégis az a gyanúm, hogy a csókai kisbírófesztivál szervezői épp a névazonosság alapján választották rendezvényük egyik „szereplőjévé” a dobostortát, nem pedig azért, mert a dobosok kedvenc csemegéje lenne (bár lehet, hiszen az egész világon ismerik). Szerencsés összjáték eredménye, hogy a szerb nyelvben is él a doboš(ar) kifejezés, tehát a dobostorta is könnyen válhatott a fesztivál egyik egyezményes „védjegyévé”.

Ha mégis tiszta vizet szeretnénk önteni a pohárba, akkor azonban tudnunk kell, hogy a dobostorta hungarikum, s az elsőt 1884-ben Dobos C. József – máris megvan a magyarázat az elnevezésre – pesti cukrászmester készítette, és talán Erzsébet királyné és Ferenc József császár is megnyalta az ujját utána, merthogy a következő évben ők is megkóstolták. Világsiker lett tehát abból, hogy a vajat készítő fiú (állítólag) só helyett cukrot szórt a köpülőbe. Persze nem kellene Dobos József érdemeit kisebbíteni a véletlennel, hiszen sok minden kell még ahhoz, hogy dobostorta kerekedjen a vajból; a dobosok pedig a továbbiakban is olyan nagy élvezettel fogyaszthatják, mint amíg azt hitték, hogy a dobjukat mintázta meg a cukrász. (fi)