Igazuk lehet azoknak, akik azt állítják, hogy az idén nem volt nyarunk; bár a hőmérsékletre nem lehetett panaszunk, hiszen az nyáriasan magas volt, eső viszont olyan gyakran és olyan nagy mennyiségben hullott, hogy elrontotta a nyárias hangulatot. Júniussal még „nem volt baj”, hiszen a Zentán mért hivatalos adatok szerint ebben a hónapban alig több mint 46 milliméter eső esett, és júliusi-augusztusi meleg érkezett már a csillagászati nyár beköszönte előtt, a csapadékmennyiség pedig a sokévi átlagtól is jelentősen elmaradt. Ez nem is volt baj, mivel az előző hónap túltett minden korábbi rekordon: a Zenta monográfiájában szereplő adatok szerint, amelyek az 1996-ig terjedő időszakot ölelik föl, májusban 1957-ben mérték a legtöbb esőt, 173 millimétert, míg az idén egy deciliter híján 194 liter hullott négyzetméterenként.
Mivel az utóbbi szűk két évtizedre vonatkozóan nem rendelkezünk kellő adatokkal, nem állíthatjuk biztosan, csak valószínűsíthetjük, hogy a két „igazi” nyári hónapban Zentán sohasem volt összesen annyi csapadék, mint az idén. A monográfiai adatokhoz képest júliusban is megdőlt a havi csúcs: 1955-ben mértek 160,1 millimétert, míg az idén 160,3-et, s ezt követte 112 milliméterrel augusztus. Ha ez utóbbi nem is jelent rekordot, mégis rendkívüli mennyiségnek számít, mert az augusztus havi átlag mindössze 46 milliméter. Összességében tehát ebben a két hónapban több mint 272 liter eső esett négyzetméterenként, ez pedig megközelíti a sok év során mért évi átlag felét. Nyolc hónap során egyébként kevés híján 663 milliméter csapadék hullott Zentán, ami máris jóval több a 600 milliméter alatti éves átlagnál. Júliusban két napon is annyi eső esett (45,8 és 45,2 liter négyzetméterenként), ami megközelíti az 52 milliméteres, ebben a hónapban mért egész havi átlagot.
A nyarat – mint említettem – nem a hideg idő „vitte el tőlünk”, hanem a sok esős nap: júliusban ugyanis 14, augusztusban pedig 13 napon hullott csapadék, vagyis szinte minden másnap.
