A júliusi kudarc után az EU állam- és kormányfői megválasztották a közösség legfontosabb döntéshozó testületének, az Európai Tanácsnak (ET) a következő állandó elnökét. A hét végén Brüsszelben tartott rendkívüli EU-csúcson Donald Tusk lengyel miniszterelnökre esett a választás, aki Herman Van Rompuyt váltja fel a tisztségben. Varsóban kitörő örömmel fogadták a hírt.
Donald Tusk, Herman Van Rompuy és Federica Mogherini (Fotó: Beta/AP)
A brüsszeli találkozó résztvevői döntöttek az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről is. A posztot (öt évig) Federica Mogherini olasz külügyminiszter töltheti be. A diplomáciában viszonylag tapasztalatlan olasz szocialista politikus Catherine Ashton utódja lesz.
A lengyel kormányt 2007 óta vezető Tusk háromszorosan is ellentéte Mogherininek: nemcsak férfi és jobboldali, hanem ráadásul kelet-európai is. Mogherini az új tisztséggel az unió kormányának tartott Európai Bizottság (EB) alelnöki posztját is megszerezte.
Az EB élén már korábban megtörtént a csere. A májusban megtartott európai parlamenti választások után jó másfél hónappal Jean-Claude Juncker vette át az EB irányítását. Az új összetételű EP pedig már Juncker megválasztása előtt megalakult; a testület elnöke (öt évre) ismét a német szociáldemokrata Martin Schulz lett.
Bár a szombati uniós csúcs napirendjén nem szerepelt, a résztvevők szóba hozták az EU-biztosok („miniszterek”) kiválasztását is. A munka már gőzerővel folyik, de a kijelölésük (ami Juncker feladata) még eltart egy ideig. A véglegesített névsor alighanem szeptember első felében készül el. Az új Európai Bizottság pedig várhatóan november elsején lép hivatalba.
Az uniós vezetők Brüsszelben találkoztak Petro Porosenko ukrán elnökkel, akinek megerősítették, hogy támogatják hazáját az Oroszországgal kialakult konfliktusban. Porosenko szerint a szakadár kelet-ukrajnai területeken már „teljes körű háború” dúl. Ezért ő az Oroszország elleni szankciók szigorítását javasolta az EU vezetőinek.
Az ukrán válsággal kapcsolatban (Brüsszelben) „nagyszabású katonai érintettséggel” vádolt Oroszország újabb uniós büntetőintézkedéseket kockáztat. Az EB ugyanis – a harcok okozta egyre veszélyesebb kelet-ukrajnai állapotok miatt – a következő hét napban meghatározza a Moszkvával szemben elrendelhető új szankciókat. Angela Merkel német kancellár nem hagyott kétséget afelől, hogy a büntetőintézkedéseket akár már egy hét alatt bevezetik, ha napokon belül nem javul a terepen a helyzet.
Az ET élére való megválasztása után Donald Tusk is azt hangoztatta, hogy az EU-nak bátran, ésszerűen és egységesen, de egy közös állásponthoz ragaszkodva kell cselekednie az ukrán válság ügyében. José Manuel Barroso, korábbi EB-elnök pedig arra figyelmeztetett: Kelet-Ukrajnában már háború dúl, de a válságot nem lehet megoldani katonai eszközökkel.
