2024. április 19., péntek

Hangzós irodalom

A kazettán, később cédén és mp3 formátumban hallgatható, többnyire egy színész által felolvasott irodalmi mű története a hatvanas-hetvenes évekig nyúlik vissza. Nyugaton ekkor jelentek meg a könyvesboltok kirakataiban az első hangoskönyvkazetták, amelyek nemcsak a látássérültek, hanem a látók körében is egyre népszerűbbek lettek. Magyarországon 1960-ban avatták föl a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének saját hangstúdióját. Az itt készült, nemritkán 20–25 darab hatvanperces magnókazettából álló hangoskönyvek így elérhetővé váltak az intézet könyvtárában azok számára is, akik máskülönben nem tudtak volna megismerkedni írott szövegekkel.

A kétezres évek elejétől vált a hangoskönyv széles körben ismertté, bárki számára elérhető (könyv)piaci tényezővé. A növekvő érdeklődés hatására szánta el magát a Kossuth Könyvkiadó 2003-ban az első hangoskönyv kiadására, Örkény népszerű Egyperces novelláit a hasonlóan közkedvelt Mácsai Pál olvasta fel. A kiadvány rendkívül sikeres lett a vásárlók körében. Jámbor Sándor, a Kossuth Kiadó kereskedelmi igazgatója a Magyar Narancsnak adott interjújában elmesélte, hogy mielőtt belevágtak volna az első hangoskönyv létrehozásába, piackutatást tartottak. Összegezték, hogy a gyengén látókon kívül kiket érdekelhetne egy ilyen kezdeményezés. Kiderült, lényegében mindenkit: könyvesbolti eladókat, marketingeseket, vásárlókat kérdezve hasonló eredményre jutottak, a kamionsofőröket és a dugóban álló vagy gyakran nagy útra kelő autósokat, otthon sütő-főző anyukákat-apukákat és a szobában hagyott kisgyerekeiket, egész nap rohanó, de hordozható lejátszóval azért rendelkező üzletembereket és egyetemi épületek között futkosó diákokat, valamint az olvasási zavarokkal küzdő gyerekeket és felnőtteket is, a nem magyar nyelvű audioregények pedig nyelvtanulási célból válhatnak keresetté.

Így kezdődött meg a hangoskönyvek magyarországi gyártása, évről évre gyarapodó címszóválasztékkal és emelkedő könyvpiaci mutatókkal. Online áruházak alakultak, amelyek elősegítették a dinamikus fejlődést. Ma már egy-egy ilyen portálon több száz címszó közül válogathat a vásárló, ráadásul a formátum tekintetében is bővült a kínálat. A kazettákat felváltotta a cédé, valamint az mp3-as formátum, így akár otthon ülve, interneten is kiválasztható és letölthető a kívánt hanganyag.

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) adatbázisában szintén rengeteg címszó található, amelyek ingyen és bérmentve bárki által letölthetők. A kínálatukban böngészve megállapítható, magyar és külföldi szépirodalmi klasszikusok, gyerekkönyvek, szórakoztató irodalom egyaránt helyet kaptak itt, ahogy a Biblia, a Kalevala, a magyar népmesék hangfeldolgozásai vagy például tájnyelvi hangfelvételek, s mindössze pár perc alatt „beszerezhetőek”.

Megrögzött könyvolvasóként sokáig „ellenálltam” a hangoskönyvnek. Szeretem kézbe fogni a könyvet, érinteni a papírt, szeretem a szagát, szeretek a sorok mellé jegyzetelni és visszalapozni. Az írott sorok passzív hallgatásában nem találtam semmi kihívást. Amíg fel nem fedeztem, hogy mechanikus tevékenységek végzése közben pompás időtöltés lehet a hangzó kötet. Jókai Különös történetek című elbeszélés-gyűjteményét utazás során, Bartis Attila Nyugalom című regényét pedig házimunka végzése vagy félórás relaxációk közben hallgattam végig. A Lúdas Matyi vendéggyerekek játszadozásakor szól, afféle háttérkíséretként.

A hangoskönyv bizonyos értelemben sajátos művészeti alkotás, hiszen a szöveget interpretáló színművész nemcsak felolvassa, hanem elő is adja a művet; emellett költség- és helytakarékos megoldás. Elég egy CD-polc vagy egy elektronikus tárlóhely a raktározásukhoz. A papír alapú könyveket természetesen nem válthatják fel, azok fentebb már kifejtett előnyei folytán. Alternatív megoldásként viszont kiválóak, ha az ember nem ér rá lekuporodni egy könyvvel a kézben. A háttérben futó, bárgyú tévé- és rádióműsoroknál mindenesetre sokkalta jobb választásnak bizonyulnak.