Két hónappal ezelőtt nevezte ki megbízott igazgatóként a városi képviselő-testület Nikola Pajićot a Čistoća kommunális közvállalat élére. Ebből az alkalomból újságírók előtt foglalta össze tapasztalatait. A helyzetértékeléssel nem sok gondja akadt, hiszen az utóbbi tíz esztendőben ennek a közvállalatnak a felső vezetőségében dolgozott. Elmondta, hogy új tisztségébe lépve mindent rendben talált, a vállalat, miként korábban is, szervezetten működött, annak ellenére, hogy a korábbi közterület-fenntartó vállalat három önálló közvállalattá alakításának terhét éppen az anyavállalat, a Čistoća vitte el. A megbízott igazgató elmondta, hogy a jövő hónapban végtörlesztik a bankhiteleket, a kinnlevőségeiket 93 százalékban sikerül behajtaniuk, a béreket rendszeresen fizetik, likviditásukat annak ellenére is fenntartják, hogy szolgáltatási díjaik összege az országos átlag alattiak. Rámutatott, hogy természetesen gondokból is akad, például az újrahasznosító üzemnek nincsen megfelelő működési engedélye, ugyanis nem rendelkezik szellőztető berendezéssel, sem fűtési rendszerrel. Hozzáfűzte, hogy a városi költségvetés módosítása során az önkormányzat kétmillió dinár összegben kifizette a Čistoćának a város érdekében korábban végzett munkálatokat.
– Ebből az összegből olyan állapotba hozzuk a létesítményt, hogy megkapja a végleges működési engedélyt. A következő két hónapban duplájára növeljük jelenlegi kapacitását, mivel nagy a kereslet a szétválogatott PET-palackok iránt, ám a felvevő piac számára az eddigi kis kapacitásunkkal nem tudtunk megfelelni. A városi szeméttelepen két, gyakorlatilag már alig használható buldózerünk működik, ezek már képtelenek megbirkózni a városból és falvakból odaözönlő szeméttel. Ezt a problémát is meg kell oldanunk – foglalta össze Nikola Pajić, és hozzátette, a Čistoća az első félévben 136 millió dináros bevételre tett szert, ami megfelel az idei gazdálkodási programban lefektetetteknek.
A közelmúltban bejelentett 5,5 százalékos szemétdíjemeléssel kapcsolatosan elmondta, hogy annak bevezetését minden illetékes szerv jóváhagyta, és eleve be volt építve a közvállalat idei gazdasági tervének bevételi és kiadási oldalába is.
– Háztartásonként ez a díjemelés 15–20 dinár többletkiadást jelent. Meggyőződésem, hogy nem jelent számukra különösebb megterhelést, annál kevésbé, mert a Čistoća ebből a bevételéből lízingre vagy hitelre mintegy negyvenmillió dinár értékben új szemétszállító kamionokat kíván vásárolni. Tehát az alapeszközeibe ruház be, gyarapítja a város vagyonát, egyben javítja szolgáltatásai minőségét, és a vonatkozó törvény szellemében megoldja a szemétszállítást a város vonzáskörébe tartozó összes településen. Az pedig, hogy eredményesen gazdálkodunk, a polgárok megfizetik a szolgáltatásainkat, nem adósodunk el, fontos az uniós alapok szempontjából is, amelyek hajlandók a környezetvédelembe beruházni. Zombornak szüksége van a környezetvédelem fejlesztésére, és ebben, megfelelő támogatás mellett a Čistoća oroszlánrészt vállalhat – nyilatkozta a megbízott igazgató.
Pájić kitért a vállalatban dolgozók keresetére is, amelynek átlaga ötezer dinárral elmarad a köztársasági átlagbértől.
– Azok a dolgozóink, akik a kukákat ürítik, átlagosan 45 042 dinárt keresnek. Kollégáik, akik hajnali fél öttől, vagy még korábbtól kézi erővel takarítják a várost, vagyis söpörnek, szemetet gyűjtenek, ürítik a közterületeken kihelyezett szemetesládákat, átlagban 31 271 dinárt visznek haza. Az adminisztrációban 47 ezer dinár az átlag, az én igazgatói fizetésem 104 259 dinár. Meggyőződésem, hogy a Čistoća minden dolgozója megérdemli és megszolgálja a bérét, és amíg igazgató leszek, biztosan nem csökkentem a fizetésüket, ezt se emberként, se igazgatóként nem engedhetem meg magamnak. Az én fizetésemről lehet vitázni, erre mindig kész és nyitott vagyok – zárta le összegzését Pajić, a végén hozzáfűzve, hogy a város többi közvállalata közül szinte mindegyikben magasabbak az átlagbérek, mint a Čistoćában.
Újságírói kérdésre, hogy van-e esély az egy közvállalatból három részre fölosztott Čistoća, Zelenilo és Prostor újbóli egyesítésére, aminek ötlete a városvezetőség szintjén fölvetődött, nem kívánt konkrét választ adni, a „nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” görög bölcseletet idézve csupán annyit mondott, hogy úgy már biztosan nem lesz, mint ahogy valamikor volt.
