2024. március 28., csütörtök

Kétezermilliárd eurós pénznyelő

Javában zajlanak a világhírű müncheni sörfesztivál, az Oktoberfest előkészületei. A hagyományos sörgála vége felé azonban egy fontosabb ünnepség is lesz Németországban, amelyet 1990 óta minden október 3-án megrendeznek, abból az alkalomból, hogy a hidegháborús világ megosztottságát jelképező berlini fal 1989-es leomlása után az egykori (kommunista) Kelet-Németország (NDK) egyesült a kapitalista nyugati szomszédjával, az NSZK-val.

A nyugati országrész azóta óriási erőfeszítéseket tett, hogy a volt NDK, illetve az egyesült Németország keleti tartományai felzárkózzanak a fejlett régiókhoz.

A keleti országrész ismert városában, Halléban működő IWH gazdaságkutató intézet a napokban azonban egy lehangoló tanulmányt közölt. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy a keleti tartományok gazdasági fejlettségben még mindig nem vehetik fel a versenyt a nyugati országrésszel, vagyis a korábbi NSZK-val. Az IWH szerint a keleti országrész gazdasági teljesítménye ugyan fokozatosan erősödik, de a jelenlegi ütemben nem tud felzárkózni a nyugati tartományokhoz.

A lemaradásnak több oka van. Ezek közül is kiemelkedik a munkaerő-kapacitás és a munkakorú lakosság számának a csökkenése.

A volt NDK felzárkózása az újraegyesülés utáni másfél évtizedben még dinamikus volt, de több szakértő szerint 2005 óta megtorpant a folyamat. A felzárkózás annak ellenére döcög, hogy a központi kormány (elsősorban a nyugati tartományok adóbefizetéseiből s részben uniós támogatásokból) 1990 óta már csaknem kétezermilliárd, vagyis kétbillió eurót költött a keleti tartományokra.

A berlini Freie Universität NDK-történeti kutatóintézete arra a következtetésre jutott, hogy az óriási összeg hozzávetőlegesen egyharmadát fordították gazdaságfejlesztésre, a maradék, vagyis a nagyobbik rész viszont szociális kiadásokra, elsősorban nyugdíjra ment el. Ennél talán az a nagyobb baj, hogy az öt keleti tartomány lakossága és hivatali apparátusa 1990 óta csaknem 1500 milliárd euróval többet költött, mint amennyit a helyi gazdaság megtermelt.

Több elemző arra figyelmeztet, hogy a támogatásokat sokszor rosszul és felelőtlenül használták fel. Előfordult, hogy a Berlinből érkezett pénz egy részét a helyi közigazgatás alkalmazottainak béremelésére fordították, miközben a gazdaság fejlesztésére hitelt vettek fel a keleti tartományok kormányai.

Mások szerint nem történt kirívó pazarlás, sőt a kommunizmus romjain – a körülményekhez képest – új infrastruktúra, megfelelő felsőoktatási rendszer épült ki, több térségben pedig az újraiparosítás is befejeződött. A keletnémet helyzetet pozitívan megítélők abban is egyetértenek, hogy a központi támogatásokat egyre hatékonyabban használják fel az érintett tartományok. A „pozitivisták” azzal érvelnek, hogy a nyugati országrészből 2012-ben érkezett támogatási összegek minden euróját már szabályosan költötték el a keleti tartományokban.