Aleksandar Vučić szerb kormányfő csütörtökön bemutatta az Etihad Airwaysszel a JAT Airways magánosításáról aláírt szerződést, valamint a szerb kormány és az Egyesült Arab Emírségek agrárcége, az Al Rafawed között vajdasági mezőgazdasági vállalatok megvásárlásáról szóló szerződést.
Ami a mezőgazdasági vállalatokat illeti, ezek a wekerlefalvi (Nova Gajdobra-i) Jadran, a szondi (Sonta) Mladi borac, a bácsi Agrobačka és a sziváci Bačka birtokok. Mint azt Vučić elmondta, olyan gazdasági társaságokról van szó, amelyeket a magánosítás első körében adtak el, javarészt 2006-ban. Mindegyik magánosítás sikertelenül végződött, a vállalatok szinte az eladás napjától kezdve nem termeltek, egyre közelebb kerültek a csődhöz és mind nagyobb tartozásokat halmoztak fel, fűzte hozzá a kormányfő, majd példaként részletekbe menően elemezte a sziváci Bácska birtok magánosításának történetét. A vállalatot 2006-ban Mile Jerković vásárolta meg, 14,5 millió euróért. A vételárat hat egyenlő részletben kellett volna kifizetnie, egy év alatt. Jerković a magánosítási szerződésben arra is kötelezte magát, hogy 131 ezer euró értékben beruház a birtokba. A vételárból végül csupán 4,8 millió eurót fizetett ki, részletezte a kormányfő.
Bár a magánosítási szerződés alapján Mile Jerković nem adósíthatta volna el a vállalatot, végül 1,5 milliárd eurónyi tartozást halmozott fel.
– A Bačka az évek során 4,5 millió euró értékben adott kamatmentesen hitelt a Višnja Produkt Kft.-nek, amely vállalat Mile Jerković lányának a tulajdonában van. Ezt a pénzt persze soha nem fizették vissza a Bačkának. A 131 ezer eurós beruházás is úgy valósult meg, hogy az új tulajdonos ebben az értékben vásárolt egyetlen traktort, szintén a lánya nevére bejegyzett vállalattól. Az adót és a járulékokat természetesen szintén nem fizette. Majdnem ugyanez a forgatókönyv szerint játszódott le a magánosítás a többi mezőgazdasági vállalatban is – magyarázta Vučić.
A továbbiakban a szerb kormány és az Al Rafawed között aláírt szerződésről volt szó. Ennek mentén a felek egy közös vállalatot alapítottak, amelyben az arab felet 80 százalék, a szerb felet pedig 20 százalék illeti meg. Az arab fél 8 millió dinárt különített el az üzletre, a szerb fél kétmilliót. A kormányfő szerint fontos részlet, hogy a vállalat irányításával kapcsolatban egyetlen döntés sem születhet a szerb állam megkérdezése és beleegyezése nélkül. A közös vállalat nagyjából 10 ezer hektáron gazdálkodhat. A Nova Gajdobrai Jadran birtok termőföldjének hektárjáért 10 ezer eurót fizetnek, a sziváci Bačka termőföldjének hektárjáért pedig 7 ezer eurót. Vučić elmondása szerint ez mindkét esetben magasabb a rendes vételárnál. Szerbia hektáronként nagyjából 450 eurót keres évente a bérbe adott földeken, nyilatkozta a miniszterelnök, mondván, hogy az arab vállalat 140,5 millió eurót fog beruházni a közös vállalatba. Azt, hogy a szerződésbe foglaltak miként valósulnak meg, a Privatizációs Ügynökség és egy független könyvvizsgáló cég fogja felülvizsgálni, mondta a miniszterelnök, aki úgy érzi, hogy a számok magukért beszélnek és nem is érti, hogyan fordulhat meg egyesek fejében: a Mile Jerkovićtyal és hasonlókkal aláírt magánosítási szerződések kedvezőbbek, mint amilyen a Szerbia és az arab vállalat közötti.
Ami a JAT Airwayst illeti, a mindenkori szerb kormány 2003 óta tisztában volt azzal, hogy mekkora kockázattal jár a szerb légitársaság gépeivel utasokat szállítani. A JAT hivatalos vesztesége évi 35 millió euró volt, ugyanakkor a valós veszteség ennél jóval nagyobb volt, taglalta Vučić, hozzátéve: a nemzeti légitársaság a pártalapú munkahelyteremtés poligonja volt.
– Ha nem tettük volna meg a kellő lépéseket, akkor hamarosan fel kellett volna számolni a JAT-ot. Az Etihad nélkül a JAT megszűnt volna létezni. Hogy miért éppen az Etihad mellett döntöttünk? Azért, mert tavaly a világ legjobb légitársaságának kiáltották ki, az utóbbi években pedig folyamatosan a három legjobb között volt. Míg a tranzakció előtt a JAT flottája tíz, átlagban húsz évnél idősebb repülőgépből állt, addig az Air Serbia most kilenc, tíz évnél fiatalabb géppel rendelkezik. Szeptemberben újabb kilenc repülőgéppel bővül a flotta, jövőre pedig tíz, teljesen új repülőgépet vásárolnak. Ezeket gépenként 14 millió euróval olcsóbban kapjuk, mint amennyit másnak kell fizetnie, csak azért, mert az Etihad a vásárló. A JAT korábban télen 22 városba indított járatott, nyáron pedig 32-be. Az Air Serbiának jelenleg 38 rendes járata van. Az Etihad 100 millió eurós beruházásra kötelezte magát, ez már meg is valósult. Ezenfelül 40 millió euróig tőkésíthetik fel a vállalatot. Szerbia 42 millió euró készpénz fizetésre kötelezte magát a szerződésben, három, évi egy részletben. Az első részletet egyelőre nem fizettük ki – magyarázta Vučić, majd elégedetten jelentette be, hogy az Air Serbia az idei évet feltehetőleg egymillió euró nyereséggel zárja.
A sajtótájékoztató folytatásában Vučić azokból az újságcikkekből idézett, amelyek a Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek közötti együttműködéssel, szerződésekkel foglalkoznak. Vučić nem árulta el, hogy ezek az írások melyik lapban jelentek meg, úgy fogalmazott, hogy Miroslav Mišković napilapjában. Az egyik ilyen írást egy európai uniós projektum keretében szerbiai oknyomozó újságírók készítették. Vučić elképedésének adott hangot, hogy az EU ilyesmit pénzel, majd felsorolt néhány olyan uniós tagállamot, ahol titkosak a nemzeti légitársaságok irányába elkülönített állami támogatások.
|
Aleksandar Vučić kormányfő úgy érzi, hogy a kormánynak a megalakulása óta eltelt néhány hónapban már sikerült kedvezőbbé tennie az üzleti légkört az országban. Ez elsősorban az utóbbi hónapokban elfogadott reformtörvényeknek köszönhető, mondta. Mindezt a külföldi beruházók is látják és értékelik, emelte ki a miniszterelnök, valamint elmondta, hogy az országba érkező potenciális beruházók mellé személyes mentort rendel ki a kormány, hogy az érdeklődő minél teljesebb tanácsadásban részesülhessen. |
A Fiat és a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) magánosításáról szóló szerződések szintén szóba kerültek. A kormányfő közölte, ezekről is beszélhet, mivel elsődleges céljaként éli meg, hogy védelmezze Szerbia érdekeit. A Fiattal kötött szerződés sok pénzébe került Szerbiának, ám olyasmiről van szó, ami még ennek ellenére is kedvező az ország számára, taglalta Vučić, mondván: „Boris Tadić jót tett azzal, hogy a Fiatot Szerbiába hozta”.
– A NIS eladásáról szóló szerződés már más téma, ezzel nem vagyunk elégedettek. A problémát Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével közösen fogjuk megoldani. Míg Oroszországban a bányailleték 32 százalék, addig Szerbiában csupán három százalék. Ez a lehető legalacsonyabb bányailleték, amely miatt az ország veszteséget jegyez. A NIS 400 millió eurós nettó nyereségéből Szerbia osztalék formájában csupán 29 millió eurót kap. Ha az orosz fél is úgy látja, akkor változtatni igyekszünk ezeken a részleteken, ám ha ezt nem óhajtják, akkor nincs mit tennünk – fogalmazott Vučić.
