Szerbiában a lakosság 17 százaléka írástudatlan, másik 23 százaléka pedig nem fejezte be középiskolai tanulmányait, vagyis a populáció 40 százalékának nincsen megfelelő szakképesítése, ami alkalmassá tenné a munkavállalásra, közölte Ljubiša Antonijević, az oktatási miniszter tanácsadója, aki úgy véli, a szóban forgó problémára megoldást jelenthet, hogy idén januárban hatályba lépett a felnőttképzésről szóló törvény. A jogszabály értelmében a felnőttek három év alatt szerezhetnek általános iskolai képesítést: az első évben az általános iskola 1–4. osztályait fejezik be, a második évben az 5–6. osztályos tananyagot sajátítják el, a harmadik évben pedig a 7–8. osztályokat fejezik be, magyarázta Antonijević.
– Világtrend, hogy mindenhol igyekeznek csökkenteni az analfabéták és iskolázatlanok arányát, hiszen ahhoz, hogy valaki munkába állhasson, alapvető feltétel az általános iskolai diploma. A Második esély projektum keretében az országban jelenleg 13 felnőttiskola működik. Azt is tudni kell, hogy a projektum 70 felnőttiskola megnyitását irányozza elő – részletezte a miniszteri tanácsadó.
A felnőttképzés ingyenes és az általános iskolai diplomát szerzők később középiskolai tanulmányokat is folytathatnak, vagy szakmát tanulhatnak, mondta Antonijević.
Az analfabetizmust az ENSZ egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenségként definiálta. A szakértők általában háromféle analfabetizmust különböztetnek meg: elsődlegest, másodlagost és funkcionálist. Az első esetben az illető soha nem tanult meg írni és olvasni, a másodikban megtanult ugyan, de gyakorlat híján elfelejtette azt, míg a funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy valaki tud ugyan írni és olvasni, de nem képes egy elolvasott szöveget megérteni és annak tartalmát elmondani.
A XXI. században az írástudatlanok legnagyobb arányban továbbra is Afrika, Ázsia és Dél-Amerika kevésbé fejlett országaiban élnek. Európában mintegy 96 százalékos az írástudók aránya a felnőtt lakosságban, azonban nagyok az eltérések, az analfabetizmus még komoly probléma Közép- és Kelet-Európában. Jelentősek a különbségek az írástudatlanságban a nemek között is. Globális szinten majdnem kétszer annyi (21%) nő nem tud olvasni és írni, mint amennyi férfi, ami azt jelenti, hogy a világ teljes írástudatlan népességének kétharmada – 493 millió fő – nő.
Magyarországon a XIX. század végén a lakosság fele analfabéta volt, jelenleg száz-kétszázezerre tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem tudnak írni-olvasni. Egyes becslések szerint Magyarországon a felnőtt népesség legkevesebb 6-7 százaléka funkcionális analfabéta, azaz súlyos szövegértési problémákkal küszködik, nem olvas sem újságot, sem könyvet, ugyanakkor más becslések szerint a felnőttek 25–30 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.
