Szerbiából nem fog átcsomagolt uniós termék érkezni Oroszországba – jegyezte meg tegnap Rasim Ljajić kereskedelmi miniszter az orosz kormány által az EU-val és az Egyesült Államokkal szemben bevetett embargó kapcsán.
– Az átcsomagolás elkerülése érdekében fokozottabb figyelemmel működnek majd a vámhatóságok, valamint az ily módon nyerészkedő termelők és exportőrök súlyos szankciókkal számolhatnak, ha bebizonyosodik az átcsomagolás gyanúja – jegyezte meg Ljajić.
A miniszer leszögezte, hogy a szankcionált országok cégei exportálhatnak Oroszországba, ha például Szerbiában alapítanak vállalatot. Egyetlen kitétel az, hogy a kivitelre szánt készítmények előállítási helye is Szerbia legyen.
A miniszter nyilatkozatában azt is elmondta, hogy a húsbotrányhoz hasonló esetek elkerülése érdekében a tárca találkozót szervez a Gyümölcs- és Zöldségtermelők Egyesületével, a Szerbia Gyümölcsei nevű szervezettel, a vámhivatallal, a Szerbiai Gazdasági Kamarával és a mezőgazdasági minisztériummal. Az említett találkozón a felek tisztázzák, milyen intézkedéssekkel kerülhető el az áruhamisítás, valamint az is szóba kerül, hogy az országnak milyen egészségügyi és kiviteli szabályoknak kell megfelelnie, hogy termékeit értékesíteni tudja az orosz piacon. Minderre pedig egy 4000 oldalas szabályzat szolgál alapul, amelyet az orosz szakemberek küldtek a szerbiai illetékeseknek.
Mint ismeretes, Szerbia esélyei augusztus elején növekedtek meg az orosz exportot illetőleg, amikor Oroszország egyéves embargót vetett ki a nyugati országokra több termék (gyümölcs, zöldség, tej és tejtermék, hús) behozatalára, válaszként az érintett államok Oroszországot sújtó szankcióira.
A kereskedelmi miniszter a Blic napilaphoz intézett nyilatkozatában úgy értékelte, hogy az előállt helyzet jó alkalom a szerbiai exportkapacitás növelésére, annak ellenére is, hogy tisztában van vele: Szerbia képtelen arra, hogy teljes egészében kielégítse az orosz piac igényeit.
Erről nyilatkozott Miladin Ševarlić agrárközgazdász is a közszolgálati televíziónak. Szerinte nem „megváltó” lehetőség ez az ország számára, pont az orosz piac méretei miatt, de esélyt jelent, ha élni tudunk vele. Az agrárközgazdász úgy gondolja, hogy többet profitálhatna Szerbia, ha nem élelmiszer-ipari nyersanyagokat szállítanánk ki az orosz piacra, hanem feldolgozott termékeket.
Evica Mihajlević, a szerbiai gyümölcs- és zöldségtermesztők egyesületének elnöke úgy értékelte, a szankciók ellenére eddig csak csekély mértékben fokozódott Szerbia oroszországi gyümölcs- és zöldségkivitele, de úgy véli, hogy a jövőben az exportmennyiség növekedni fog. Megjegyezte, hogy az ország már eddig is számottevő gyümölcsmennyiséget szállított Oroszországba (tavaly megközelítőleg 160 ezer tonna almát, amelynek összértéke meghaladta a 80 millió eurót).
A Szerbiai Gazdasági Kamara idevágó adatai pedig arról tanúskodnak, hogy az említett célországba szállított élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek összértéke az év első felében 118 millió dollár volt. Becslések szerint az innen befolyó összegek az év végéig akár a 300 millió dollárt is elérhetik.
Nyikolaj Fjodorov, az orosz mezőgazdasági tárca vezetője legutóbbi televíziós szereplése alkalmával megemlítette, hogy Szerbiát komoly piaci partnernek tekinti az orosz kormány, elsősorban a gyümölcs- és a zöldségbehozatal terén. A miniszter úgy vélte, hogy az előállt helyzet miatt nem várható áremelkedés az orosz piacon, valamint azokkal az országokkal, amelyekkel üzleti tárgyalásokat folytatnak, képesek lesznek kielégíteni Oroszország importszükségleteit.
