A szabadkai városi tanács, értesülvén arról, hogy a rendőrség megtalálta Tijana Jurić holttestét, a pénteket gyásznapnak nyilvánította a városban. Tijana Jurićot pénteken helyezték örök nyugalomra a szabadkai sétaerdei pravoszláv temetőben. A kislány barátai az esti órákban Szabadka és Bajmok központjában is gyertyagyújtást tartottak.
ELIDEGENEDÉS
Magával a nyomozással kapcsolatban egyelőre nem láttak napvilágot újabb részletek. A belgrádi sajtó sokat foglalkozott a gyilkosság elkövetésével gyanúsított surčini Dragan Đurić előéletével, személyiségével. A férfi családja és barátai azt mondják, soha nem volt rá jellemző az agresszív magatartás, nyugodt és segítőkész személyként jellemzik. Nebojša Stefanović belügyminiszter még csütörtökön elmondta, hogy a gyanúsított semmiféle jelét nem mutatta annak, hogy megbánta volna a tettet, amelynek elkövetését maga vallotta be a rendőrségnek.
Az ügy kapcsán megkérdezett pszichiáterek szerint csak a későbbiekben derülnek ki az ügy legfontosabb részletei, hiszen a szakembereknek alaposan ki kell vizsgálniuk a gyanúsított jellemét és a bűncselekmény elkövetésének körülményeit.
A gyanúsított jellemével kapcsolatban eddig csupán hiányos hírek láttak napvilágot, ezért nehéz lenne értékelni, hogy vajon mi késztette a férfit a bűncselekmény elkövetésére, nyilatkozta a B92-nek Milutin Nenadović pszichiáter. Hozzátette, hogy egyelőre csupán gyanítani lehet, hogy személyiségzavarban szenved.
– Ha a személyiség rosszul fejlődik, akkor az még gyermekkorban történik. Azokra az emberekre, akik személyiségzavarban szenvednek, az jellemző, hogy adottnak kell lennie egy helyzetnek, hogy bűncselekményt kövessenek el. Kétlem, hogy előre megfontolt szándékkal elkövetett cselekményről van szó. A gyanúsított nem pszichiátriai beteg, tudta, hogy mit követ el. A személyiségzavarban szenvedők tisztában vannak tetteik súlyával, nem lehet őket felmenteni a felelősség terhe alól. Ha pszichiátriai betegségben szenvedő egyénről lenne szó, akkor nem felelhetne tettéért. Egyébként Európában, így Szerbiában is, nagyjából a lakosság 5–10 százaléka szenved személyiségzavarban, bár két évvel ezelőtt egy nemzetközi konferencián már a 11–18 százalékot emlegették a szakemberek. Az ilyen emberek könnyebben végzik bűnözői körökben, mint mások – magyarázta Nenadović.
A szakember rámutatott, hogy Európában a gyermekek neveltetése egyre hiányosabb, ezért a fiatalabb generációkra egyre kevésbé jellemző az altruizmus, az önfeláldozás, az együttérzés és a mások iránti tisztelet. Ez az elidegenedés ahhoz vezet, hogy mind több, szociálisan elfogadhatatlan cselekmény tanúja a társadalom, húzta alá Nenadović.
A FELTÉTELEZÉS NEM TÉNY
A belgrádi napilapok az elmúlt két napban több oldalt is a szóban forgó ügynek szenteltek, igyekeztek minél több háttér-információt, személyes nyilatkozatot begyűjteni mind Tijana szeretteitől, mind Đurić hozzátartozóitól. A sajtó fellépéséhez kapcsolódóan Igor Jurić, Tijana édesapja azt állítja, hogy bizonyos médiaházak nyomást gyakoroltak rá. Állítólag a nyomozás időszakában azt mondták, ha nem nyilatkozik, akkor nem jelentetik meg Tijana fényképét.
A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) elítélését fejezte ki ezzel kapcsolatban, és abbéli véleményének adott hangot, hogy bizonyos médiumok nem etikus módon tájékoztattak az ügyről.
– A szerkesztőknek és az újságíróknak minden körülmény között tartaniuk kell magukat az etikai normákhoz és a Szerbiai Újságírók Kódexéhez, főleg akkor, ha tragikus eseményekről tájékoztatnak, amelyek nemcsak egyéneket és családjukat, hanem egy egész közösséget érintenek. Példának okáért, bizonyos médiumok azt állították a nyomozás időszakában, hogy Tijana Jurićot édesapja uzsoratartozása miatt rabolták el, anélkül hogy utánajártak volna ezeknek az állításoknak, vagy bizonyítékokat szereztek volna. Az adatgyűjtés során az újságírók nem élhetnek a zsarolás és fenyegetés eszközeivel. Kérjük az újságírókat, hogy az ártatlanság vélelmét se sértsék meg munkájuk során, és tartsák magukat a szabályokhoz, amelyek meghatározzák, hogy egy újságírónak hogyan kell adatokat gyűjtenie, valamint mi a különbség a tény, a találgatás és a feltételezés között – olvasható az UNS közleményében.
A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) szinte ugyanezeket az érveket sorakoztatta fel saját közleményében. Az újságíróknak nem szabad visszaélniük az érzelmekkel, ha olyan ügyről tájékoztatnak, amely egyesek számára személyes fájdalmat jelent, együtt kell érezniük az áldozatokkal és hozzátartozóikkal, fogalmaz a NUNS, külön hangsúlyozva, hogy a sajtónak fokozottan kötelessége védeni a gyermekek jogait és méltóságát.
