2024. március 29., péntek

Akció!

Már nemcsak a bevásárlóközpontokban figyelhetünk fel az akciós termékekre, hanem a sarki boltok is élni próbálnak a forgalom növelésének, a vásárlók csábításának ezen módszerével. A kereskedőket a komoly konkurencia, az éles versenyhelyzet arra kényszerítette, hogy fennmaradásuk érdekében nagyon komoly hangsúlyt fektessenek a vásárlás pszichológiájára, tudatosan próbálnak a vásárlók érzelmeire hatni, így serkentve őket termékvásárlásra.

A polcok elrendezése, az árpolitika, a „bolt zenéje” és egyéb fortélyok mind azért lettek kitalálva, hogy a forgalom növelését eredményezzék. Ma már a kereskedők értékes gyakorlati tapasztalatai mellett a pszichológusok által feltárt mechanizmusokat is igyekeznek kiaknázni a vásárlók pénzköltési hajlamának serkentésére, új vásárlási szokások kialakítására. Elsősorban érzékszerveinkre próbálnak hatni. Szagló- és látószervünket ingerlik, emellett a tudatalattinkat is megpróbálják befolyásolni. Kisebb-nagyobb üzletek mind gyakrabban helyeznek el pl. kis kemencéket, pékáru készítésére alkalmas eszközöket a boltban. A gyanútlan vásárlót a friss kenyér illata vásárlásra készteti, mert aktiválva a nyálmirigyeket, éhségérzetet kelt. Gyakran nem is pékárut, hanem végül más élelmiszert vásárol az így megéheztetett kuncsaft, de a célt a kiötlő így is eléri. Szintén a potenciális vásárlók szaglását próbálják ingerelni azzal a trükkel, amikor a babaholmikat árusító üzletben babahintőport szórnak szét. Illatával a hintőpor szintén olyan érzelmet ébreszt, ami vásárlásra serkent. Felmérések bizonyítják, hogy az üzletekben szétszórt hintőpornak van ilyen hatása. Akik behatóbban foglalkoztak ezzel a szakterülettel, azok azt is pontosan tudják, hogy milyen stílusú zene milyen típusú termékek vásárlását ösztönzi. Ezért hallhatunk gyakran lassú, andalító számokat az élelmiszerüzletekben. Kutatások igazolják ugyanis, hogy ilyenkor az emberek lelassítanak, és többet időznek egy-egy polc előtt, mindez pedig gyakrabban végződik vásárlással. A klasszikus zene például a drágább termékek vásárlásának ösztönzésére alkalmas, ezért hallhatjuk gyakran pl. ékszerüzletekben vagy luxuscikkeket elárusító boltokban.

A színekről is régen ismert, hogyan hatnak a vásárlókra. A meleg színek bevonzzák az üzletbe, a hideg színek pedig nézelődésre ösztönzik az embereket. A piros színt ma már mindenki az akciós árakkal köti össze. A kereskedők gyakran ragasztanak piros matricát a nem akciós termékekre is, mert ezáltal közismerten növelik az eladást, hiszen a pirosat meglátva automatikusan valamiféle kedvezményre asszociálunk.

A kereskedelem az a terület, ahol a méret igenis számít. A szűk, rosszul elrendezett boltokban a vevők nem jól érzik magukat, kevés időt töltenek, könnyen zavarttá, idegessé válnak. A felmérések érdekes eredményeket hoztak. Az ázsiaiak pl. jobban tűrik a tömeget, az angolok pedig egyáltalán nem tolerálják a tolongást. Nemcsak a helyiség, de még a bevásárlókocsi mérete is fontos. A kerekes bevásárlókocsit 1938-ban találták fel. Az eredeti cél természetesen az volt, hogy a vevő még nagyobb mennyiséget tudjon könnyedén elszállítani.

A méreteken kívül fontos a beosztás, a termékek elhelyezése is. Az alapvető élelmiszereket, napi rendszeresség szempontjából lényeges árukat, mint amilyen a tej vagy a kenyér, általában a bevásárlóközpont, áruház vagy bolt legtávolabbi végében helyezik el, hogy ezzel is hosszabb maradásra bírják a vásárlókat. A vevőnek így végig kell menni a sorokon, így lehetőség nyílik arra, hogy útközben valamilyen más áru is a bevásárlókocsijába kerüljön. Szinte mindig tudatos az is, hogy a nagyáruházak a vásárlókat jobbról balra irányítják, a már megszokott autós közlekedésnek megfelelően. A legnépszerűbb, legvonzóbb árut jobbra helyezik el, hogy a bevásárlókocsik „vezetői” számára szembetűnő legyen.

Módszeresen elvégzett kutatások a közelmúltban azt is megerősítették, hogy egy vélhetően hasznos termék, például zöldség, gyümölcs vagy más egészséges élelmiszer megvásárlása után valószínűbb, hogy vesznek valamit az egészségtelennek tituláltak kategóriájából is, pl. alkoholt, vagy rágcsálnivalót.

Azt a legtöbb vásárló maga is tudja, hogy azokat a termékeket, amelyeket az üzlet a leginkább el akar adni, szemmagasságba helyezi. Ezek gyakran a drágább, márkásabb tételek. Az olcsóbbak alulra kerülnek, a legnépszerűbbek pedig a sor végére. Ilyenkor végig kell érte mennünk az egész folyosón, közben pedig megakadhat a szemünk valami máson is. A gyerekek kedvencei, a cukorka, csoki és más hasonló ínyencségek az alsó polcokra kerülnek. Szemmagasságba a kicsiknek, hogy a csemeték azonnal észrevegyék, és próbálják rávenni szüleiket a vásárlásra.

Kutatások bizonyítanak még egy érdekes tényt a vásárlási szokásokkal kapcsolatban. Eszerint a pénztársor az üzlet legjövedelmezőbb része. Néhány perc sorban állás közben ugyanis a legtöbben nehezen tudnak ellenállni a kísértésnek, általában levesznek egy-egy rágógumit, csokit, cukorkát vagy magazint az ott elhelyezett polcokról.