A Transzparens Szerbia értékelése szerint a kormány száz napját a beruházókkal kötött megállapodások titkossága, a részletek elhallgatása jellemezte. Legyen szó az aktuális vagy az előző összetételű kormány idejében megkötött államközi megállapodásokról, a közvélemény továbbra sem értesült a részletekről, érvelt a szervezet, majd arra figyelmeztet közleményében, hogy az ilyen megállapodások átláthatatlansága fokozza azok kockázatosságát, hiszen nem érvényesülhetnek a közvállalatokról szóló törvény konkurenciával kapcsolatos szabályai.
– A közvállalatokról szóló törvényt tizenkilenc hónappal ezelőtt fogadta el a parlament. Ahelyett, hogy teljes egészében alkalmaznák a jogszabályt, ebben az időszakban folytatódott a gyakorlat, hogy a közvállalatok irányításáról a politikai pártok döntöttek. A pártalapú irányítás nem helyettesítheti a rendszerbeli ellenőrzést, még akkor sem, ha a pártok jó kádermegoldásokra törekszenek – olvasható a Transzparens Szerbia közleményében.
A szervezet az utóbbi száz nap pozitív történései között bizonyos reformtörvények, egyebek mellett a média- és a köztájékoztatási törvény elfogadását említi. A TSZ azt is elégedettséggel nyugtázza, hogy a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló új törvény tervezete (az úgynevezett whistleblowing törvény, amely azokra vonatkozik, akik különböző szervezetek, társaságok rossz cselekedeteit jelentik be) sokkal jobb, mint amilyen a tavaly összeállított változat volt.
– Akármennyire is pozitív lépés a köztájékoztatási törvény elfogadása, és a szóban forgó jogszabály akármennyire is lehetővé teszi a tulajdonosi struktúrák, valamint a pénzelés teljes átláthatóságát, a sajtóorgánumok legjelentősebb támogatóival kapcsolatos információ-hozzáférés továbbra sem teljes. Az is tény, hogy az elmúlt száz napban nem került sor közvitára a legfontosabb jogszabályokról. Ez a gyakorlat szemben áll az államigazgatásról szóló törvénnyel és a kormány ügyrendjével. Az is negatív tény, hogy a politikai aktivitások finanszírozásáról szóló törvény módosítását sem hozták meg, valamint az is, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta a kezdeményezést, hogy módosuljon a Korrupciólenes Ügynökségről szóló törvény. A szabad információ-hozzáférésről és a jogvédőről szóló törvények módosítását szintúgy nem fogadták el – értékelte a TSZ.
A folytatásban a szervezet a közbeszerzéseket ellenőrző szervek nem megfelelő kapacitására is figyelmeztet, valamint arra, hogy a legnagyobb közbeszerzések nem a vonatkozó jogszabály mentén valósulnak meg.
