A rabszolgaság a XXI. században sem tűnt el, naponta több millió férfit, nőt és gyermeket használnak ki a fogva tartói, áll az Atina civil szervezettnek az emberkereskedelem elleni világnap alkalmából kiadott közleményében. Hozzáteszik, hivatalos adatok szerint 2000 és 2013 között Szerbiában 739 személyről derült ki, hogy az emberkereskedelem áldozatává váltak. A civil szervezet véleménye szerint a hivatalos statisztikák korántsem mutatnak rá a problémák valós mivoltára, sem az áldozatok helyzetére. Megjegyzik, hogy a modern rabszolgaság leggyakoribb formája a szexuális kizsákmányolás, a kényszermunka és a gyermekmunka.
– Annak ellenére, hogy szinte az összes ország azt állítja, hogy tiszteletben tartja az emberi jogokat és a szabadságot, a rabszolgaságot a XXI. században sem sikerült eltörölni, ugyanis több millió gyermeket, nőt és férfit kényszerítenek prostitúcióra, éhbérért dolgozni különböző farmokon, vagy koldulni – áll a közleményben.
A civil szervezet adatai szerint Szerbia az emberkereskedelem szempontjából egyszerre tranzit-, kiinduló és célország. Hozzáteszik, Szerbia az emberkereskedelem szempontjából nemcsak tranzitország, hanem innen szerzik be áldozataikat az emberkereskedők, valamint ide is érkeznek külföldi áldozatok, de a Szerbiában tartózkodó külföldi állampolgárok is áldozatául eshetnek az emberkereskedelemnek, legtöbbször a szexuális kizsákmányolásnak. Ugyanakkor egyre gyakoribb jelenség, hogy a szerbiai áldozatokat helyben, Szerbia területén zsákmányolják ki.
– Tanúi lehetünk annak, hogy több száz kiskorú gyermeket kényszerítenek koldulni, valamint, hogy egyre több kényszerházasság születik, amelyben megint csak a gyermekek lesznek az áldozatok, miközben nem létezik gyermekvédelmi rendszer – írják a közleményben.
A civil szervezet szerint az emberkereskedelem célpontjai közé tartoznak többek között az országból elinduló és az országot tranzitországnak tekintő migránsok, menekültek is. Az Atina civil szervezet beszámolója szerint 10 éves fennállása óta 267 személy igényelte segítségüket, áldozatok, valamint azok családtagjai egyaránt. Tapasztalatuk szerint egyre inkább szükség mutatkozik arra, hogy az állam is aktívan részt vegyen az áldozatok személyi és jogi védelmében. Hozzáteszik, hogy az Atina civil szervezet biztonságos háza, amelyben az emberkereskedelem áldozatait rejtik el, 2013 októbere óta nem rendelkezik pénzügyi háttérrel.
Mitar Ðurašković, a belügyminisztérium emberkereskedelem elleni harccal megbízott osztályának koordinátora szerint az év eleje óta 86 személyt azonosítottak be mint emberkereskedelem áldozatát: 75 személy esetében munkaerő-kizsákmányolás esete – építőipari munkakörben –, 11 személy esetében pedig szexuális kizsákmányolás – prostitúció –, kényszerházasság és koldulásra kényszerítés esete állt fent. A belügyminisztérium munkatársa azt tanácsolja azoknak, akik külföldön, kiváltképpen Oroszországban szeretnének munkát vállalni, hogy ellenőrizzék le a közvetítő irodákat és a tartsák tiszteletben a munkaadó ország törvényeit, előírásait, valamint időben szerezzenek vízumot az adott országba. Hozzátette, azon esetekben, amelyekben kiskorú személyek eltűnését jelentették be, az esetek többségében a gyerekek családi veszekedés miatt szöktek el otthonról.
– Az ilyen esetek 98 százaléka szerencsésen ér véget. A bejelentések két százaléka esetében pedig a gyerekek rendszerint egy külföldi rokonnál, vagy a külföldön tartózkodó elvált szülőnél húzódnak meg – mondta Ðurašković.
Sanja Kljajević, az emberkereskedelem áldozatainak jogaival foglalkozó központ igazgatójának nyilatkozata szerint a tavalyihoz képest idén szinte duplájára nőtt Szerbiában az emberkekereskedelemmel kapcsolatos esetek száma. Szavai szerint tavaly 92 esetet jegyeztek fel, míg idén fél év alatt 86 esetet. Elmondása szerint az áldozatok nemi struktúrája is megváltozott, ugyanis tavaly leginkább nők és lányok voltak az áldozatok, idén pedig zömében férfiak. Az adatok szerint az emberkereskedelem áldozatai éveken át rendszerint külföldi nők voltak, Szerbia pedig legfeljebb tranzitország volt, azonban tavaly 88 esetben szerbiai nő volt az áldozat. Véleménye szerint az áldozatok számának növekedése összefüggésbe hozható az rossz anyagi helyzettel, valamint azzal, hogy Oroszországban és Fehéroroszországban rengeteg építőpari munkahely nyílt.
Elena Krsmanović, az ASTRA emberkereskedelem elleni civil szervezet sajtófelelőse szerint a hivatalos adatok szerint évente 100-an lesznek áldozatai az emberkereskedelemnek, azonban a feltevések szerint ez a valós számnak csupán a 10–25 százaléka. Szavai szerint miközben Európa-szerte növekszik az emberkereskedelem aránya, Szerbiában csökkent a prostitúcióra kényszerített nők száma, amely a vélemények szerint valótlan szám. Véleménye szerint nem megfelelően működik az áldozatok felkutatását és azonosítását végző rendszer. Elmondása szerint egyre többször keresik fel őket, hogy ellenőrizzenek le munkaszerződéseket, vagy külföldi munkát közvetítő irodákat. Mint megjegyezte, a legnagyobb baj az, hogy általában már túl későn keresik fel őket.
