A palicsi filmfesztiválon a Másik Magyarország című filmet Dobos Tamás operatőr mutatta be. A dokumentumfilmet Nagy Dénes rendezte, a kiindulópontot pedig Bukta Imre képzőművészeti alkotásai jelentették. A Másik Magyarország, avagy Töredékek egy falu hétköznapjaiból Dél-Hevesre kalauzol bennünket, Mezőszemerére, ahol egy ismert problémával a hagyományos falusi élet elvesztésével, a vidék hanyatlásával találkozunk:
– Sok ilyen régió és település létezik, máshol is forgathattunk volna, és hasonló képet kapnánk. A politikai rendszerváltás eredménye is, hogy az emberek földek nélkül maradtak, nincs meg már a kapcsolatuk sem a földműveléssel, sem a valósággal. A falusiak ugyanúgy boltokban vásárolják az élelmiszert, nem maguk termelik meg. A vidéki élet hanyatlása depresszióhoz vezet, ez érződik erősen a filmen is. Az emberek magukban hordoznak egyfajta érdektelenséget, ami egyébként is jellemző a magyarokra. A film címe ezzel az erővel akár Igazi Magyarország is lehetne – mondta az operatőr, aki mivel az említett régióban nőtt fel, jól ismeri hangulatát (vagy lehangoltságát).
– Épp emiatt nehéz volt vizuálisan megfogalmaznom a filmet, ugyanakkor segített is a helyzetet valósan bemutatni. A filmezés során csak természetes fényeket használtam, ettől lett talán még komorabb a film hangulata.
NINCS KÁROMKODÁS
A Leviathan című orosz filmet a versenyprogramban láthattuk. A film forgatókönyve díjat nyert az idei cannes-i fesztiválon. A palicsi filmfesztiválon Oleg Njegint, a forgatókönyv társíróját üdvözölhettük, aki a rendezővel, Andrey Zvyagintsevvel folytatott közös munkáról is szólt:
– Úgy kezdődött, hogy a rendezővel bor mellett letárgyaltuk a film történetét. Ezek után a történet rabjává tettem magamat és elvonultam írni, egy úgymond saját magam által kialakított cellába – ecsetelte Oleg, akinek a cannes-i fesztiválon elnyert díj annak visszajelzése, hogy élete nem múlik el nyomtalanul és hiábavalóan. A forgatókönyvíró a filmről és az orosz valóságról is beszélt.
– Ez a film a kisember lázadásáról szól a rendszer ellen, lokális és globális szinten. A művészi megközelítést választottuk, tehát filmünk nem a valóság lenyomata. Ami viszont a film útját illeti, az már az igazi élet. Szeptembertől mutatják be a mozik, előtte azonban kisípolják a csúnya szavakat, mert Oroszországban törvényt hoztak a trágár kifejezések használatáról.
A KEGYETLEN VALÓSÁG
A törzs című ukrajnai filmet a Párhuzamok és ütközések programrészben láthatták a nézők. A film a halláskárosult középiskolások kegyetlen valóságát mutatja be egy intézetben. Az alkotást Yana Novikova, a film fiatal főszereplője mutatta be, aki jelnyelvvel kommunikált:
– A film fele fikció, fele pedig igaz. Jól ismerem a halláskárosultak intézeteit, valóban léteznek kegyetlenségek, prostitúció és azok a dolgok, amelyek megjelennek a filmben. A válogatáson jól szerepeltem, azután a nyár folyamán meghíztam. Ezt felrótta a rendező és utasított, hogy fogyjak le. Szigorú diétába fogtam, mellette edzettem és sikerült lefogynom. Kiderült az is, hogy a filmben le kell vetkőznöm meztelenre. Elleneztem, de a rendező elmagyarázta, hogy ebben nincs semmi pajzánkodás, csak művészet, és ha nem akarom, akkor szedhetem a sátorfámat. A művészet miatt ezt is megtettem...
