A német megszállás áldozatainak emlékműve arra hivatott, hogy kifejezze azt a fájdalmat és megpróbáltatást, amelyet szabadsága elvesztése miatt a magyar nemzet érzett és elszenvedett – írta Orbán Viktor kormányfő az MTI-hez tegnap eljuttatott nyilatkozatában a budapesti Szabadság téri emlékműről.
A miniszterelnök szerint vasárnap – amikor helyére emelték a köztéri alkotást – a kormány eleget tett kötelességének, amellyel „az alkotmányos rendnek, az egykori áldozatoknak és ma élő magyaroknak tartozunk”.
Az emlékmű „mindannyiunkat arra emlékeztet, hogy hazánk függetlenségének elvesztése tragikus következményekkel járt”, sok százezer ember életét követelte, és további millióknak okozott tengernyi szenvedést – írta Orbán Viktor, emlékeztetve, hogy 1944. március 19-étől 1991-ig Magyarország területén folyamatosan állomásoztak megszálló csapatok.
„A megszállás hosszú évtizedei alatt olyan szörnyű dolgok történtek Magyarországgal és a magyar állam polgáraival, amelyek függetlenségünk és nemzeti önrendelkezésünk megléte esetén sohasem következhettek volna be” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Gyermekeinket és unokáinkat arra figyelmeztetjük – folytatta –, hogyha szabad, békés, boldog életet akarnak, ha a Magyarországon élő emberek közötti egyetértést kívánják, és ha az elődök által fölhalmozott értékek fennmaradását fontosnak tartják, mindenekelőtt Magyarország függetlenségét és önrendelkezését kell megvédeniük, megtartaniuk, és ha a szükség úgy hozza, visszaszerezniük. „Legyen ez mindannyiunk számára egyszerre tanulság, intelem és parancsolat” – zárta nyilatkozatát a kormányfő.
A Szabadság téri emlékmű elemeit vasárnap reggelre emelték be a helyükre, emiatt civilek és ellenzéki politikusok is tiltakoztak. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap közölte, hogy nem tartanak avatóünnepséget, amit azzal indokolt, hogy a kormány tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, „félreértéseit”.
Lázár János tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján képzőművészeti „ízléskérdésben” egyébként nem kívánt állást foglalni, szerinte „az ügy nem a tetszik vagy nem tetszik kérdése”. Az emlékmű nem valakik ellen szól, hanem „valamire emlékeztet mindannyiunkat”, a kormány pedig senkinek sem szeretné sérteni a személyes érzékenységét – mondta.
„Mi megpróbáltunk korrektül, tisztességesen és lelkiismeretesen eljárni. Lehet, hogy voltak hibák, egyeztetési hibák adott esetben, amelyek beárnyékolhatták a döntések meghozatalát” – jegyezte meg.
Hangsúlyozta azonban: világosan kőbe akarták vésni, egyértelművé tenni a jelen- és az utókornak, hogy „a magyarországi zsidóság deportálása, a magyar holokauszt a német megszállás nélkül nem következett volna be”. „Úgy tartom tisztességesnek, hogy ha a holokausztról, az abban viselt magyar felelősségről és a magyar holokauszt előidézésében viselt német felelősségről egyszerre tudunk beszélni normálisan” – mondta Lázár János, aki sajnálja, hogy „a normális párbeszéd elmaradt”.
Azt is kiemelte ugyanakkor: annak hangsúlyozása, hogy német megszállás nélkül nincs deportálás, nem azt jelenti, hogy az akkori magyar kormányzatok vagy állami hivatalnokok személyes, illetve közösségi felelősségét elvitatnák. „A Magyarország ellen Németország által elkövetett bűn nem mentesíti Magyarországot, nem mentesít bennünket az általunk elkövetett bűnök felelőssége alól” – jelentette ki a tárcavezető.
Azzal kapcsolatban, hogy az emlékműn nyelvi hiba lehet, azt mondta: megvizsgáltatja az ügyet, és ha valóban hibát követtek el, azért bocsánatot kérnek majd, és intézkedni fog a javításról.
Mazsihisz: A kormány tetteivel is fogadja vissza a magyar zsidóság áldozatait!
A magyarországi zsidóság képviselete változatlanul várja, hogy a Holokauszt emlékévet meghirdető kormány méltó módon és közös munkával, nemcsak szavakban, hanem tettekkel is fogadja vissza a magyar nemzetbe a magyar zsidóság kiszolgáltatott és ártatlanul legyilkolt áldozatait – közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tegnap az MTI-vel.
A szervezet azután adott ki közleményt, hogy elkészült a német megszállás áldozatainak emlékműve a budapesti Szabadság téren.
A Mazsihisz mostani közleményében azt írták, idén hiába kezdeményeztek párbeszédet a Budapest szívében felállított köztéri emlékmű ügyében.
Jelezték azonban azt is, hogy törekvésük mégsem volt eredménytelen, mert az emlékmű jelképrendszerét kiemelkedő magyar tudósok, egyházi személyiségek és közéleti gondolkodók bírálták határozottan. Hozzátették azt is: több mint száz napon át folyamatos tiltakozás övezte a kormány által felállítani tervezett emlékművet.
