2024. március 29., péntek

Százezer közfoglalkoztatott munkaerő-felesleg

A kormánynak meg kell birkóznia az állami szektor túlterheltségével. De miképp?

A közszféra mintegy százezer foglalkoztatottja maradhat munka nélkül az elkövetkező időszakban, előtte azonban az illetékes szakembereknek fel kell mérniük, mely ágazatokban van a legtöbb munkaerő-felesleg, és pontosan mennyi – írja a B92 hírportál.

A hír arra nem tér ki, hogy az államvezetőség mikor látna hozzá a folyamathoz, de az már most ismeretes, hogy az elbocsátási hullámok akár évekig is eltarthatnak, elsőként pedig az állami ügynökségek, a befektetési alapok, illetve a közvállalatok munkaerő-feleslegnek minősített dolgozói maradhatnak állás nélkül. Legnagyobb veszélyben az önkormányzati adminisztráció munkatársai és a magánosítás előtt álló társadalmi cégek dolgozói vannak.

Nikola Altiparmakov, a Pénzügyi Tanács tagja szerint mielőtt ez a folyamat bekövetkezne, az illetékes szakembereknek részletes kimutatást kell készíteniük arról, hogy a közszféra mely részében van munkaerő-felesleg.

– Többé-kevésbé tudjuk, hogy többen vannak a kelleténél a tanügyben, az önkormányzati közigazgatásokban, valamint a kelleténél több olyan dolgozó van az egészségügyben, aki nem orvosi, illetve ápolói teendőket lát el. Pontosan fel kell térképezni az állami szektort, és az elkövetkező években elkezdeni a munkaerő-felesleg lefaragását – nyilatkozta a pénzügyi szakember.

Miladin Kovačević közgazdász szerint az áthelyezések és az átképzések kérdésével is foglalkoznia kell az államnak, hiszen egyes helyeken többen dolgoznak a kelleténél, más helyeken azonban munkaerőhiánnyal kell számolniuk az illetékeseknek.

– Ahol eleve kevesen vannak, ott nem beszélhetünk elbocsátásokról. Azért szükségesek az áthelyezések bizonyos vállalatokba. A kormánynak mindezt gyorsan és következetesen kell megtennie, hiszen vesztegetni való idő nincs – húzta alá Kovačević.

Az állam számításai szerint százezren maradnak állás nélkül. Felvetődik a kérdés: azok kapnak felmondást, akik tényleg munkaerő-felesleg, vagy azok, akik nem élveznek semmiféle védelmet?

Altiparmakov úgy véli, hogy azokat kell elbocsátani, akiknek eleve nem a jelenlegi beosztásukban volna a helyük.

– Ezt persze nehezebb feladat megcsinálni, mint kimondani, ám ha nem így cselekszik az állam, akkor még nagyobb problémákkal kell számolnia pár év múlva – jegyzi meg.

Kovačević ezzel szemben úgy gondolja, hogy nem a munkavállalót kell vizsgálni a folyamatok során, hanem a munkahely fontosságát.

Az állami szektorban a fizetés mintegy negyven százalékkal nagyobb, mint a többi gazdasági részlegben. A köztisztviselők számának csökkentésével az állam több száz millió eurót spórolna meg a költségvetésből, hiszen kevesebb lenne a közszférai bérek kifizetésére szánt kiadás.

A szerbiai közvállalatokban körülbelül 4200 személy tölt be igazgatói funkciót. Mind ahogy azt Dušan Vujović gazdasági miniszer ismertette nem oly rég, csak a Szerbiai Villanygazdaságnak 600 különböző igazgatója van. Ebben a cégben az átlagfizetés 75 ezer dinár, amely duplája a hazai béreknek.

A Szerbiai Munkaadók Uniója szerint az állami szektor zavartalan működéséhez elég lenne 200 ezer alkalmazott is a jelenlegi 635 ezer helyett.

Végül, mint ismeretes, Lazar Krstić volt pénzügyminiszter lemondásának is egyik fő oka volt az, hogy a kormány nem volt hajlandó megválni minimum 160 ezer közszférában dolgozótól.