2024. március 19., kedd

Pénzt követelnek a törzsfőnökök

Keseregnek és dohognak a dél-afrikai törzsfőnökök, mert keveslik a béremelést. A központi kormány a közelmúltban 5 százalékkal emelte a fizetésüket, amely így már eléri az évi egymillió randot (68 680 eurót). Ezt azonban nevetségesnek tartják, és változtatást követelnek.

Azzal érvelnek, hogy rangjuk egyenértékű az államfőével, s ezért majdnem annyit akarnak maguknak is, amennyit Jacob Zuma dél-afrikai elnök keres. Ez a törzsfőnökök jelenlegi fizetésének több mint a duplája: 2,6 millió rand (178 682 euró). Érdekképviseleti szervezetük ezért felszólította a kormányt, hogy emelje duplájára a törzsi vezetők fizetését, és biztosítsa számukra is azokat a juttatásokat, amelyeket Zuma elnök kap az államtól.

Sok törzsi vezető azt is sérelmezi, hogy az államfő, és a kormány kivételes elbánásban részesíti Goodwill Zwelithinit, az ország legnagyobb etnikai csoportjának számító zuluk főnökét (hivatalosan: Kwazulu-Natal Királyság alkotmányos uralkodóját), ráadásul az idén 51 millió randdal (3,5 millió euróval) támogatja.

A dél-afrikai törzsfőnökök igazságtalannak tartják azt is, hogy több magas rangú politikus ugyancsak többet keres náluk, miközben ők – rangjuknak megfelelően – fontosabb társadalmi szerepet töltenek be, mint a kormány sok tagja. A törzsi vezetők felhívják a figyelmet arra is, hogy sokkal nagyobb a befolyásuk a népükre, mint a kormány tagjaié együtt. Érvelésük szerint a törzsek közötti, vagy belső viszály esetén csak ők tudnak rendet és igazságot tenni.

A fizetések körüli bonyodalom nem dél-afrikai sajátosság a kontinensen. A nyugat-afrikai Elefántcsontparton, a világ vezető kakaótermelő államában, épp egy hasonló vita van kibontakozóban. A parlament nemrég törvényt fogadott el a tizenhét helyi király és háromszáz törzsfőnök jogállásáról. A paragrafusok értelmében a törvényhozásban új felsőházat alakítanak ki, amelybe a királyok és a törzsfőnökök kerülnek be.

Az ő jogaikat és fizetésüket eddig nem szabályozták. Alassane Ouattara államfő azonban mielőbb szeretné rendezni a kérdést, mert jövőre elnökválasztás lesz, s reményei szerint a törzsfőnökök, meg a királyok még meghálálhatják a támogatást.

A törvény ugyan nyomatékosítja, hogy az érintett előkelőségeknek politikailag semlegeseknek kell maradniuk, de a valóságban másként is alakulhatnak a dolgok. Elvégre, ha az államtól akarnak pénzt (fizetést), cserébe az államfő is elvárhat tőlük némi ellenszolgáltatást, így például azt, hogy segítsék az újraválasztását. Egyébként az állami apanázst nem kötelesek a királyok, sem törzsfőnök elfogadni, hisz – mint az egyik miniszter megjegyezte – dolgozhatnak is.