2024. április 25., csütörtök

Megnyílt a mérnöki kamara szabadkai irodája

A minősítések meghosszabbításához jövő évtől továbbképzéseken kell részt venniük a mérnököknek

Pénteken megnyílt a Szerbiai Mérnöki Kamara szabadkai Regionális Irodája. A Korzó 1. címen, a második emeleten található iroda célja, hogy megkönnyítse a kamara tagsága számára a mindennapi teendőket – a kamara ezen régiója összesen több mint ezer tagot számlál. A regionális iroda egyébként 2007-ben alakult. Országos szinten csaknem 26 000 tagja van a kamarának, s aktívan részt vesznek a törvények, a törvénymódosítások, a szabályzatok elkészítésében.

Országos szinten csaknem 26 000 tagja van a kamarának (Fotók: Molnár Edvárd)

Országos szinten csaknem 26 000 tagja van a kamarának (Fotók: Molnár Edvárd)

Milovan Glavonjić, a Szerbiai Mérnöki Kamara elnöke az iroda megnyitóján elmondta, azért is kiemelkedő jelentőségű az iroda, mert 2015-től folyamatos továbbképzéseken kell részt vennie a kamara tagságának ahhoz, hogy megújíthassák a minősítésüket. Ez az iroda eleget tesz azon feltételeknek, hogy ezeket a továbbképzéseket itt is megtarthassák.

Kern Imre, az Építésügyi, Közlekedési és Infrastruktúraügyi Minisztérium államtitkára a megnyitón elmondta, a mérnöki kamara tagsága az ország gazdagsága. Kiemelte, változtatni kell azon, hogy az építési munkálatok többségét külföldi beruházók, építővállalatok nyerik el, s az itteniek csak alvállalkozók, s ennek következményeként a külföldiek fölözik le a nyereséget.

– Július végén vagy augusztus elején szervezünk majd nyilvános közvitát a tervezésről és építésről szóló törvény módosított változata javaslatáról, az egyik ilyen közvita Szabadkán lesz, amiben nagyon számítunk a részvételükre. Ki kell emelnem azt is, hogy sok esetben a törvényeink jók és összehangoltak az európai uniós előírásokkal, azonban vannak olyan szabályzataink, amik 25–30 évesek, és semmiképp sem alkalmazhatók a mai változó és fejlődő világban – mondta Kern.

Kern Imre lapunknak nyilatkozva elmondta, nagyon fontos, hogy Szabadkán nyílt meg ez az iroda, Szabadka mégiscsak regionális központtá válik, ha tetszik ez valakinek, ha nem. – Nagyon sok jó mérnökünk és kivitelező vállalatunk van – tette hozzá.

Az iroda megnyitóján az egybegyűlteket üdvözölte Dobai János, tartományi mezőgazdasági, vízügyi és erdészeti titkárság titkárhelyettese, valamint Tomislav Veljković, Szabadka alpolgármestere is.

Újra jár a vonat Szabadka és Bar között

Kern Imre

Kern Imre

– Mintegy egy hónappal ezelőtt Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője megkeresett azzal a problémával, hogy a polgárok tiltakoznak, hogy Szabadkáról nem indul vonat Barba átszállás nélkül. Megpróbáltam intézkedni az ügyben és hála Dragoljub Simonovićnak, a Szerbiai Vasutak vezérigazgatójának, ma, pénteken elindult az első vagon Barba, s ez ugyan nem nagy dolog, de mégis segítettünk az embereknek, hogy vasúton, aránylag olcsón – igaz, hogy még mindig nagyon sokáig tart az út – de el tudnak jutni a tengerre átszállás nélkül – nyilatkozta Kern Imre.

Két hónapos államtitkári megbízatása óta több program kapcsán is előrelépés mutatkozik. Kern Imre elmondta, azok a programok, amik a VMSZ programjában szerepelnek, már pozitív irányba haladnak.

– Az egyik a Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal, amit sikerült az országos prioritások közé emelni. A magyar–szerb kormányülést követően gyakorlatilag Aleksandar Vučić kormányfő ezt megerősítette. Jövő év elején már olyan dokumentációval tudunk rendelkezni, hiszen a tervek készítése már folyamatban van, hogy megindulhatunk a pénzkeresés és kivitelezés irányába.

Folynak a tárgyalások a kínai pénzeszközök bevonása kapcsán a Belgrád– Budapest vasútvonal felújításáról is. Igaz az is, hogy bizonyos dolgokat már az orosz hitelből is fel fogunk újítani, folynak a tervezési munkálatok.

A harmadik projektum pedig, amit teljesen más úton kezelünk, mint az eddigi kormányok, az pedig a Szabadka nyugati elkerülőútja, vagyis az Y-elágazás. Eddig a hozzáállás Hajrá, hajrá! alapon működött, csak a végén nem lett belőle semmi. Most ott tartunk, hogy elkészítünk egy végelszámolást az eddigi kivitelezővel, aki az eddigi feltételek mellett nem tudja folytatni a munkát, hiszen a szerződésben az szerepel, hogy az elvégzett munkáért a pénz egynegyedét a kivitelezés után kapja meg, a fennmaradó részt pedig három év után. Ilyen kivitelező nincs, aki ilyen feltételek mellett vállalná a munkát. Befejezzük a hiányzó terveket – hiszen még azok sincsenek, négy évvel a munkálatok megkezdése után – befejezzük a közbeszerzéshez szükséges dokumentációt, illetve befejezzük a kisajátítási folyamatot, hiszen erre sem került sor. 51 parcella kisajátítása hátra van. A Szerbiai Korridorokkal – a beruházási folyamatokat végzik – abban állapodtunk meg, hogy két ütemben fejezzük be az utat: az elsőt, ami nagyobb készültségi állapotban van, amennyiben sikerül a költségvetésből eszközöket biztosítani, jövőre fejeznénk be. Ez a szakasz az autópályától a Zombori útig terjedő szakasz, a Zombori úttól a kelebiai határátkelőig pedig, szintén eszközöktől függően, de 2016-ban folytatnánk. Lehet, hogy úgy tűnik, hogy ez egy borzasztóan hosszú határidő, de ilyen feltételek mellett, ami a költségvetést illeti, illetve amilyen szakaszban van a beruházás – élő szerződés, még ki nem sajátított területek – nem lehet gyorsabban haladni. Nem akarok úgy járni, mint bizonyos elődeim, hogy mindent megígérnek, de semmit sem teljesítenek – mondta Kern.