Maglai Jenő, Szabadka polgármestere csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján beszámolt az erdősítési és szélvédő övezetek telepítésére vonatkozó programokról, melyeket a tartomány és a köztársaság támogatott. Kihangsúlyozta, ahhoz képest, hogy mekkora akcióként harangozták be a programokat, csúfos kudarc lett a vége.
– Az erdősítési program 2010-ben vette kezdetét, amikor is a köztársasági minisztérium a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalatnak mintegy négyszáz hektárnyi állami tulajdonú földterületet adott át tízéves használatra, a szerződés értelmében pedig négy éven belül el kellett volna végeznie az erdősítést. Györgyénben 203, Békován 89, Nagyfényen pedig 102 hektárnyi területet kellett volna erdősíteniük, azonban az első ellenőrzésre csak tavaly áprilisban került sor. Akkor megállapították, hogy Békován egyáltalán nem került sor erdősítésre, a területet pedig magánszemélyek használták, valószínűleg minden jogalap nélkül. Györgyénben ugyan történt erdősítés, azonban olyan minőségtelen munkát végeztek, hogy tulajdonképpen csak három fasor létezik a kerítés mellett egy részen, Nagyfényen pedig tizennégy hektáron történt valamiféle erdősítés, de az sem nevezhető eredményesnek, ugyanis erdő ott sem létezik, a földeket pedig benőtte a gaz – ismertette a helyzetet a polgármester.
Maglai Jenő egy munkacsoportot hozott létre, melynek tagjai kivizsgálták, mennyi valósult meg a programból. A köztársaság által folyósított 43 millió dináros támogatás fele a szerződés megkötése után azonnal a Köztisztasági Közvállalathoz került, a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság pedig, amely összesen 21 millió dinárral támogatta a programot, előlegként az összeg hetven százalékát, mintegy tizenötmilliót, azonnal kifizette. Szabadka városa is kötött egy szerződést a vállalattal, és megbízta őt azzal, hogy a györgyéni földterület körül állítson fel kerítést, melyre 3,1 millió dinárt hagyott jóvá.
Maglai Jenő: Békován egyáltalán nem került sor erdősítésre, a területet pedig magánszemélyek használták, valószínűleg minden jogalap nélkül (Fotó: Molnár Edvárd)
– A munkacsoport nem talált érvényes programot, projektdokumentációt, nincsenek végzések arról, kik alkották azt a szakmai bizottságot, amelyik figyelemmel követte volna az erdősítés megvalósítását, nincs végelszámolás, nincs olyan dokumentum, amelyik tételesen tartalmazná az elvégzett munkát, nem pontosak az elszámolt összegek, nem lehet tudni, volt-e ellenőrzés, milyen facsemetéket szállítottak le, ki vette át őket, milyen állapotban voltak és hogyan ültették el, illetve gondozták őket, és nem folytattak le egyszer sem közbeszerzést. A munkacsoport szerint az ügyben három felelős személy terhelhető, mégpedig Vladimir Dragin, a vállalat akkori igazgatója, Elizabeta Tumbas, valamint Nikola Nikolčo, a Ligostrum cég tulajdonosa, akitől a facsemeték egy részét vásárolták, s aki a vállalatban a projektum megvalósításának az egyik felelős személye volt. Az önkormányzat bűnvádi feljelentést tett ellenük.
A szélvédő sávok kialakításának projektuma 101 millió dinár értékű, melyhez a város, a tartomány és a köztársasági környezetvédelmi alap járult volna hozzá. Az önkormányzat 24 millió dinárt folyósított erre a célra, a Köztisztasági Közvállalatnak pedig a sávok kialakítása mellett azok gondozása, a szakmai felügyelet és a szükséges projektdokumentációk kidolgozása is a feladata lett volna. A beruházás kivitelezői a Köztisztasági Közvállalat mellett a Pokret Gorana és a Vajdasági Erdők Közvállalat voltak, s mint a polgármester rámutatott, egyedül a Vajdasági Erdők tett eleget szerződéses kötelezettségeinek, mert azon kívül, amit ők telepítettek, a többi nem felel meg a követelményeknek.
– Itt sincs bizonyíték, hogy milyen minőségű facsemetéket ültettek el, nincs feljegyzés arról, milyen munkálatokat végeztek el, nincs nyoma közbeszerzési eljárásnak és a 2008-ban felállított bizottság, melynek az lett volna a feladat, hogy a munkálatokat felügyelje, négy év alatt egy jegyzőkönyvet sem készített. A Tartományi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség tavaly áprilisában megállapította, az elvégzett munka nem felel meg a követelményeknek, az addig folyósított mintegy 30 millió dinárt viszont elköltötték. Összesen a városnak, a tartománynak és az államnak egymillió eurós kára származott ebből az ügyből, s ezért valakinek felelni kell – jelentette ki Maglai.
