A mögöttünk álló igen változékony és csapadékos időszak ellenére Kishegyes község terültén sikerült befejezni az aratást. Az idei évben összesen kb. 5 ezer hektáron volt búza és hatszáz hektáron árpa. Bácsi Gábor, a község gazdasági és mezőgazdasági osztályának vezetője arról számolt be lapunknak, hogy nagyobb gond nélkül zajlott le az aratás.
Kishegyes községben alacsony volt a búza átlaghozama – véli Bácsi Gábor (Fotó: Lakatos János)
– Lehet, hogy itt-ott még maradtak kisebb parcellák, amelyeket nem sikerült betakarítani, de lényegében a község területén véget ért az aratás. Mindössze az időjárás okozott kisebb-nagyobb szüneteket, és három kisebb tűzesetről értesültünk. Két alkalommal a kombájnon keletkezett tűz, de sikeresen eloltották a tüzet, így nem okozott kárt. A harmadik eset a szikics kataszteri községben történt, egy le nem aratott parcellának leégett egy része. Vélhetőleg szándékos gyújtogatás történt, a rendőrség és mezőőrök is jártak a helyszínen. Szerencsére nem nagy területről van szó, de a rendőrség nyomoz – mondta el Bácsi.
A kisebb fennakadástól eltekintve tehát sikeresnek mondható az aratás, viszont a hozamok igen változóak voltak a község területén.
– Minden évben elmondjuk, hogy az alkalmazott agrotechnikától függően változnak a hozamok az egyes parcellákon, az idén ez azonban sokkal kifejezettebb jelenség volt, mint a korábbi években. Ennek részben a rozsda (gombabetegség) megjelenése az oka, aki nem alkalmazott vegyszeres védekezést, annak radikálisan csökkent a hozama. Az átlagtermés búzából 4,5 tonna körül alakult, ami azt jelenti, hogy a község területén volt 2 tonnás és volt 7 tonnás hozam is. Aki elvégzett mindent, kezdve az alaptrágyázástól, a megfelelő megválasztástól egészen a fejtrágyázásig és a betegségektől való védekezésig, annak megvolt a 7–8 tonnás termése – részletezte Bácsi, majd hozzáfűzte, hogy a nem megfelelő agrotechnika alkalmazásán kívül egyes területeken a rágcsálók is nagy károkat okoztak.
– Sajnos annyira felborítottuk az egyensúlyt a természetben, hogy a rágcsálókkal táplálkozó ragadozók szinte teljesen eltűntek. Az időjárás pedig kedvezett a kártevők elszaporodásának, így ezek is nagy károkat okoztak – hangsúlyozta a szakember.
A felsorolt tényezők miatt aránylag alacsony volt a búza átlaghozama a község területén, véli Bácsi. Az árpával viszont több szerencséje volt a termelőknek, mivel kb. 5 tonnás átlaghozamot valósítottak meg, továbbá hosszabb idő után ismét termesztettek olajrepcét a községben. Itt 4-4,2 tonna volt az átlaghozam, ami több hasznot termelt, mint a búza.
– A búza átadása is akadálymentesen zajlott, viszont probléma, hogy a felvásárlók mindössze 17–18 dinárért vették át a búzát. Ha a 4,5 tonnás átlaghozamot nézzük, akkor ebből az árból a termelő nem tudja lefedni a költségeit. Különösképp akkor nem kifizetődő a búza termesztése, ha a termelőnek nincs saját tárolója, és az állam nem indítja be a közraktárakat. Így a felvásárlók határozzák meg az árakat – mondta el Bácsi.
Nyitókép: Kishegyes községben alacsony volt a búza átlaghozama – véli Bácsi Gábor (Fotó: Lakatos János)
