A köztársasági képviselőház csütörtökön a munkatörvény és a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítási javaslataira benyújtott módosítási indítványokat vitatta meg. A szavazást csütörtökre irányozták elő. A parlamenti vitát a szerdaihoz hasonló heves kedélyek jellemezték: a Demokrata Párt azt állítja, a rendőrség kivizsgálja, hogy a párt is részt vesz-e a munkástiltakozások szervezésében, az Új Pártból pedig arra panaszkodtak, hogy a parlament épületében fokozott volt a rendőrségi jelenlét. A szakszervezetek továbbra is népszavazáson kívánják megdönteni a szóban forgó két törvényt.
A munkatörvény módosítására 169, a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítására pedig 12 módosítási indítványt nyújtottak be a frakciók. A munkatörvény esetében a parlament munkaügyi bizottsága kettő, a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény esetében pedig egy indítványt fogadott el.
RENDŐRSÉGI NYOMOZÁS
Borislav Stefanović, a Demokrata Párt frakcióvezetője a parlamenti vita során megismételte pártjának álláspontját, hogy a munkatörvény módosítása a társadalom csupán egy elenyésző rétegének felel meg, a munkaadóknak és a gazdagoknak. A módosítás miatt a munkások bére nagyjából 10–20 százalékkal csökken majd, fűzte hozzá Stefanović, aki a hatalmiak azon állításával sem ért egyet, hogy a módosítás hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez, vagy a bruttó nemzeti termék (GNP) növekedéséhez. A munkások szempontjából a törvény minden eleme kedvezőtlen, szögezte le Stefanović, később pedig arról beszélt, a rendőrség vizsgálatot indított, hogy a DP is részt vesz-e a munkástiltakozások szervezésében. Ez megengedhetetlen és törvénytelen magatartás, mutatott rá Stefanović.
Borislav Stefanović a következőket állította a DP tagjaival folytatott rendőrségi beszélgetésekről: „Rendőrségi nyomozás célpontjai vagyunk, hogy részt veszünk-e a tiltakozások szervezésében. 2000. október 5. óta ilyesmire nem volt példa Szerbiában. Pártunk több helyi szervezetének elnöke is jelentkezett nálam és azt állította, hogy a rendőrség kérdéseket tett fel nekik a tiltakozásokkal kapcsolatban. Ez törvénytelen és alkotmányellenes fellépés. Nyomást gyakorolnak az emberekre. A DP semmiféle szakszervezeti megmozdulás szervezésében nem vesz részt, ugyanakkor támogatja a szakszervezeteket, még akkor is, ha ezeknek hibáik is vannak, mert úgy véli, hogy a munkatörvény kapcsán közös nevezőre kellene jutnia a feleknek.”
A DP frakcióvezetője a továbbiakban ismét a munkatörvény módosításának általa hiányosságként megélt elemeit taglalta: a holtmunkát csak az aktuális munkaadónál eltöltött szolgálati idő után számolják el, a váltásokban történő munkáért nem jár többletfizetés, a munkaadók az eddigiekhez képest sokkal egyszerűbben bonthatják fel alkalmazottaikkal a munkaszerződést. Mivel a munkások fizetése nagyjából 10–20 százalékkal csökken, ezért kevesebb pénz folyik majd be nyugdíj és rokkantsági biztosítás címén, ezért csökkennek majd a nyugdíjak és kevesebb pénz kerül az egészségügybe, érvelt Stefanović, majd elmondta, hogy pártja számos módosítási indítványt nyújtott be, a hatalmi pártok azonban elutasítóak voltak ezek tekintetében.
MINTHA RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT LENNE
Zoran Živković, az Új Párt elnöke arra panaszkodott, hogy a parlament épületében tegnap a képviselőház biztonsági szolgálata mellett rendőrök is jelen voltak. Živković elmondása szerint az embernek olyan érzése volt, mintha rendkívüli állapot lenne.
– Egy demokratikus államban semmi helye a parlamentben hosszú, vagy rövid csövű fegyvereknek. Jó lenne tudni, hogy ki rendelt el fokozott rendőri jelenlétet, vagy milyen veszély fenyegeti a parlamentet és a képviselőket. Ki, vagy mi van veszélyben? A parlamenti munka, vagy a képviselők, az újságírók? Vagy esetleg egyesek félnek, hogy milyen következményekkel jár majd a munkatörvény módosításának az elfogadása? Amikor a parlament bejárata mellett nyilatkoztam, legalább 30–50 rendőrt láttam pólóba és farmernadrágba öltözve. Mindegyiknél kis fekete táska volt, amelyben a fegyverüket tartják. A parlament elnök asszonyának magyarázatot kellene adnia arra, hogy ki hívta a parlamentbe ezeket a rendőröket és milyen veszély leselkedik ránk – fogalmazott Živković.
A SZAKSZERVEZETEK ÉRDEKÉBEN
Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter a munkaügyi törvény módosítása kapcsán azt mondta, az ahhoz is hozzájárul majd, hogy sikerüljön tömöríteni a szakszervezeteket. Az országban nagyjából 24 ezer bejegyzett szakszervezet működik, ezeket tömöríteni kell, hogy erősebbé váljanak, nyomatékosította Vulin, majd megismételte a kormány álláspontját, hogy a módosítás mentén a munkások sokkal nagyobb védelmet fognak élvezni. Az is fontos, hogy a munkafelügyelőségnek a jövőben hangsúlyosabb szerepe lesz. A munkaügyi törvény módosításának köszönhetően a jövőben nagyobb eséllyel esik vissza a különböző visszaélések száma, emelte ki Vulin.
MUNKA ÉLETFOGYTIGLAN
A munkatörvény és a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítása elleni munkástüntetésen Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke Vulint okolta azért, hogy a parlament elé rossz javaslatok kerültek. Vulin nem volt képes tárgyalni a szakszervezetekkel, csupán a munkaadók képviselőivel egyeztetett, ezért kerültek a parlamentbe ilyen rossz módosítási javaslatok, hangsúlyozta Orbović.
– A munkatörvény csak a munkaadók számára jó, hogy extraprofitot termeljen nekik. Az egyszerű munkásoktól azonban elveszi a pénzt. A szakszervezetek támogatják a reformokat, a munkások megkerülését azonban nem. A nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítása pedig ahhoz vezet majd, hogy a munkások rabszolgaként végezzék és életük végéig dolgozzanak – fogalmazott Orbović.
NEM ÁLLNAK EL A NÉPSZAVAZÁSTÓL
Zoran Mihajlović, a szakszervezeti szövetség titkára pedig arra szólította fel a munkásokat, hogy addig ne álljanak el a tiltakozástól, amíg a kormány és a parlament egy, a számukra jobb törvényt el nem fogad.
A Szerbiai Szabad Szakszervezetek Konföderációja is azt követelte a parlamenttől, hogy ne fogadja el a törvénymódosításokat. A konföderációnak több mint 200 ezer tagja van, mégsem hívta senki a szakszervezetet egyeztetésre a módosításokról, mondta Ivica Cvetanović elnök.
Branislav Čanak, a Függetlenség Ágazati Szakszervezet elnöke úgy véli, az aktuális kormány másra sem képes, csak vádolja az előzőt, közben semmivel nem jobb annál és ugyanazokat a megoldásokat kínálja fel, mint az.
Duško Vuković, az Önálló Építőipari Szakszervezet elnöke megerősítette, hogy a szakszervezetek nem állnak el a népszavazás kiírásától, amelyen a munkatörvény és a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosításának a visszavonásáról kellene döntenie a népnek.
