Ma tarja 22. rendes ülését a városi képviselő-testület. A napirenden a Városépítési Igazgatóság, a Gázművek, a Távfűtőművek, a Városrendezési Intézet, a Szabadkai Rádió és a Kéményseprő Kommunális Közvállalatok megbízott igazgatóinak kinevezése is szerepel. Ezenkívül ma döntenek a díszpolgári címek és a Pro Urbe díjak odaítéléséről is.
A tervben megállapítottak szerint az iszaptalanítás nem javítana a tó vizének minőségén (Fotó: Molnár Edvárd)
A napirend egyik érdekes pontja az a terv, amely a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztéséről szól. Mint azt a terv bevezetőjében hangsúlyozzák, a platform célja az volt, hogy áttekintést nyújtson a Palicsi-tó jelenlegi állapotáról, intézkedéseket javasoljon a Palicsi-tó és környéke állapotának javítására, valamint pontosítsa azokat az aktivitásokat, amelyek összehangolt végrehajtása meghozza a kívánt eredményt.
A tervben a többi között kiemelik, hogy „a korábban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a víztisztító teljesítésére kiható jelentős tényezőt képez az a szennyeződésekkel telített vízmennyiség, amely (időszakonként) rövid idő alatt érkezik a víztisztítóra a város szennyvízcsatorna-hálózatából. E nagyobb vízmennyiség eredetét nehéz megállapítani, egyrészt a kollektorhálózat szerkezete miatt, másrészről pedig, mert egyes felhasználók nem tartják be az előírásokat. Ezek a véletlenszerű esetek komoly zavart okozhatnak a víztisztításban, sőt a víztisztító meghibásodásához is vezethetnek.”
Vagyis előfordul, hogy a víztisztítóba akkora mennyiségű szennyvíz érkezik, amekkorát egyszerűen képtelen megfelelően megtisztítani.
A tervben szerepel a Palicsra mint településre vonatkozó adat is, amely a következőket állapítja meg: „Palics településnek kb. 7700 lakosa van, … és szennyvízcsatorna-hálózata csak részben van kiépítve (a hálózatra 1015 háztartás és 50 gazdasági intézmény csatlakozott). A vízelvezetési hálózatra nem csatlakoztatott háztartások többsége emésztőgödröket használ, egyes épületek pedig közvetlenül vagy közvetetten a tóba eresztik a szennyvizet. Palics település meglévő szennyvízcsatorna-hálózata csak összegyűjti a szennyvizeket, de nem csatlakozik a szennyvíztisztító üzemhez, és a kezeletlen szennyvíz a Palics–Ludas-csatornán keresztül a Ludasi-tóba ömlik.”
Ami az erre irányuló aktivitásokat illeti, a többi között kitér a terv arra, hogy a palicsi csatornát össze kellene kötni a városi szennyvíztisztítóval, illetve a nagyobb szennyezők esetében (az üdülőtelep, az állatkert, a Magyarkanizsai út, a nagy park stb.) ki kellene építeni a csatornahálózatot.
A tervben számos gond mellett szó esik a víztisztítóból kikerülő rothasztott iszap elhelyezésének kérdésére is, amelyet jelenleg a tó közelében raknak le, s ahonnét az eső belemossa a Palicsi-tóba. Kitérnek a sándori szeméttelep felszámolásának kérdésére is, valamint a part menti védősávok létesítésének fontosságára.
Végül megállapítják, hogy a Palicsi-tó degradált életközösségeinek problémája annyira összetett, hogy az üledék áthelyezésének egyoldalú akciója, vagyis az iszaptalanítás nem javítana a tó vizének minőségén, és nem tenné alkalmasabbá turisztikai, rekreációs, sport- és természetvédelmi célokra. A terv ugyan a Palicsi-tóra fókuszál, a Ludasi-tó jövőjét is szem előtt tartja. A jelen tervben előirányzott intézkedések pedig program- és tervdokumentációk alapján valósulnak majd meg – írják a záradékban.
