Horvátország egy évvel ezelőtt, 2013. július 1-jén, nagy csinnadrattával csatlakozott az Európai Unióhoz, táplálva azt a reményt, hogy a 28 tagországból álló közösséghez való tartozás meghozza a várt gazdasági fellendülést, de ezek a remények mostanáig nem nagyon igazolódtak be.
Horvátország továbbra is az EU egyik leggyengébb gazdasága, amely belesüppedt a látszólag véget nem érő recesszióba, húszszázalékosra tornázva fel a munkanélküliséget. A 4,2 millió lakosú Adria-parti ország gazdasága hatodik éve zsugorodik, és nála csak az uniós adósságválság legnagyobb terhét magán cipelő Görögország szenvedett nagyobb visszaesést a 2009-től 2013-ig tartó időszakban. Az idei év első negyedévében 0,4 százalékos volt a visszaesés az előző év hasonló időszakához képest, amikor Horvátország még csak a csatlakozás kapuja előtt állt.
A szociáldemokrata Zoran Milanović által vezetett jobbközép kormány nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy az uniós tagság fellendíti a külföldi befektetéseket, de tavaly a közvetlen külföldi beruházások 60 százalékkal maradtak el az előző éviekhez képest. Szakértők szerint a befektetőket elriasztják a gyakori törvényi változások, az üzletvitel magas költségei, a merev munkaügyi törvények, de a bizonytalan befektetői környezet sem bátorítja őket. A barátságtalan üzleti légkör számlájára írják azt tényt is, hogy a lehetséges ajánlattevők végül elálltak a Croatia Airlines nemzeti légitársaság megvételétől. A horvát központi bank rangsorában Horvátország a második leggyengébben teljesítő uniós tagország Görögország után.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerint Horvátországnak komoly munkát kell elvégeznie a versenyképesség és az üzleti környezet javítása érdekében ahhoz, hogy be tudja csalogatni a közvetlen befektetéseket. Damir Novotny, a Munichi T&MC tanácsadó csoport elemzője azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a külső tényezők is közrejátszottak Horvátország gyér gazdasági teljesítményében. Ellentétben ugyanis a két legutóbb, 2007-ben csatlakozott országgal, Bulgáriával és Romániával, Horvátország akkor lépett be az unióba, amikor már tartott a pénzügyi válság, a bankok pedig kevésbé voltak hajlandóak a tőkekihelyezésekre. A 2004-es és 2007-es bővítés idején optimizmus uralkodott, amely befektetéseket generált az akkor csatlakozó országokba, a külföldi bankok terjeszkedtek, tőkét hoztak a térségbe, most pedig visszavonulnak, vagyis a növekedést felhajtó tényezők gyöngébbek.
Horvátország ellen az év eleje óta túlzottdeficit-eljárás folyik, az ország várhatóan csak 2016-ben tudja a GDP három százaléka alá szorítani a költségvetési hiányt.
A lenyűgöző adriai tengerpart, a kristálytiszta vizű strandok és történelmi városok továbbra is mágnesként vonzzák a turistákat a világ minden tájáról, lökést adva a gyengélkedő gazdaságnak. A kormány adatai szerint tavaly a turizmusból csaknem 7,2 milliárd euró folyt be az államkasszába, amely Horvátország teljes hazai termékének (GDP) 15 százalékát tette ki. Timothy Ash azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Horvátország túlságosan függ a külföldről érkező turisták költekezésétől, és valamit tennie kell, hogy függetlenítse magát az idegenforgalomtól.
A befektetők szerint a bajok miatt nem az EU-t, hanem a horvát hatóságokat kell kárhoztatni, amelyek túlságosan tétován hajtják végre az elengedhetetlen gazdasági reformokat, kiváltképpen a túlméretezett és kevéssé hatékony közszférában, amelyben csaknem 400 ezer ember dolgozik.
A számtalan probléma tetejében a tehetségesebb fiatalok elhagyják az országot. A fiatalok körében ötvenszázalékos a munkanélküliség, a munkahelyteremtés terén csak Görögország és Spanyolország áll rosszabbul.
Mindennek ellenére Vesna Pusić, a külügyi tárcát vezető miniszterelnök-helyettes azt állítja, hogy az uniós tagság első éve nagyon sikeres volt Horvátország számára, az ország és más uniós tagállamok között megszűnt a vámellenőrzés, amiből valószínűleg leginkább az EU piacára exportáló legversenyképesebb kis- és közepes vállalkozások profitáltak. Emellett – mondja – a horvát állampolgárok olcsóbban telefonálhatnak, és személyigazolvánnyal utazhatnak más uniós országokba, nem kell hozzá útlevél. Pusić szerint országa egy év múlva teljesíti a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit, és a tagság egyik előnye az is, hogy a horvátok könnyebben vállalhatnak munkát és tanulhatnak külföldön.
