2024. április 20., szombat

Gazdag Illés-napi program

A rendezvénysorozat július 17-én, csütörtökön kezdődik és 20-án, vasárnap ér véget

Temerinben úgyszólván minden készen áll az idei Illés-napok rendezvényeinek megtartására. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fogadalmi ünnep a szabadságharc viharában elpusztult, majd az azt követő évek elemi csapásaitól sokat szenvedett hívő népnek a Teremtőhöz intézett fogadalmán alapszik.

1853-ban Illés napján érte őket a legnagyobb vihar, de keresztény alázattal tűrték, nem lett úrrá rajtuk a kishitűség, imájukkal a Teremtőhöz fordultak, vegye le népéről sújtó kezét, könyörüljön meg rajta, áldja meg munkáját. Megfogadták, ezentúl ezt a napot, Szent Illés próféta napját mindenkor ünnepnek tekintik és az Úrnak szentelik. Százhatvan évvel ezelőtt, 1854-ben először töltötték a napot munkatilalommal, istentisztelettel, fohászkodással. Azóta Temerin népe évről évre hűen megtartja elődei fogadalmát.

A hosszú évtizedek folyamán a mindennapi gondok súlya alatt vagy éppen a jobb életkörülmények hatására lassan-lassan elhalványult a nap jelentősége, olyanná vált, mint a többi munkaszüneti nap. Fordulatot az Illés-napi megemlékezésben a nyolcvanéves jubileumi esztendő hozott, amikor az egyház, a községi képviselő-testület és a különböző egyesületek új tartalommal gazdagították az ünnepet. Akkor, 1934-ben a szentmisét a labdarúgópályán – tudomásunk szerint először – a szabadban felállított díszes oltárnál tartották, ahová szervezetten, ünnepi körmenetben vonult ki a hívők többezres tömege. A következő évtől, vagyis 1935-től 1943-ig (amíg lehetett) az Illés-napi ünnepi szentmisét tábori oltárnál, a Kálvária dombon mutatták be. A kommunizmus idején (1946-ot kivéve) csak a templom falain belül emlékezhettek meg az ősök fogadalmáról. Az Illés-napnak 1993 óta ismét van világi jellege, és felelevenedett a kenyérszentelés szokása is. Megint tarthatnak utcai felvonulást, amely igen látványosnak és sikeresnek mondható.

Az idei július 20-a több tekintetben emlékeztet a múlt század harmincas éveinek Illés-napjaira. Csaknem nyolcvan évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a felújított Kálvárián mutathassák be ismét a délelőtti ünnepi nagymisét, ami csak az egyház, a civil szervezetek, a helyi közösség és az önkormányzat közös összefogásával valósulhat meg.

Az egyéb programokat a szokásos helyszíneken tartják. Az ünnepi menet a 10 órai tábori misére a kertészlak elől indul, és a Népfront, majd az Újvidék utcán át halad a Kálváriáig. Vannak új civil szervezetek is, amelyek az idén kapcsolódtak be a rendezvénybe. Több lesz a gyerekek számára szervezett rendezvény is (bábelőadás, zenés foglalkozás). A terménykiállításon bemutatkoznak az új kertészegyesület tagjai és a kertbarátkör várpalotai partnerei. Az idén is várják találkozóra a Temerinből elszármazottakat.

A négynapos rendezvénysorozat valamennyi programját helyszűke miatt most nem ismertethetjük, ám megrendezésük előtt visszatérünk rájuk. Nem hagyhatjuk azonban említés nélkül, hogy az ünnep napján az esti órákban a telepi iskola udvarában ünnepi köszöntővel és kenyérszegéssel kezdődik a hajnalig tartó vigadalom, amelynek szervezője az idén is az Iparosok és Vállalkozók Egyesülete, valamint a kertbarátkör. A vendégeket a The End zenekar szórakoztatja.