A dr. Milkó Izidor Vajdasági Zsidó Kulturális Intézet szervezésében került sor másfél héttel ezelőtt az első olyan tematikus sétára, amelyen a helyiek, vagyis a szabadkaiak vehettek részt. A sétákat ugyanis már ezt megelőzően is megszervezték több alkalommal, de csakis a külföldről érkező turistáknak. Az előttünk álló hétvégén, július 12-én a zsidó temetőbe invitálják a szervezők az érdeklődőket.
Vannak épületek, amelyeknek homlokzatán még mindig ott található a Dávid-csillag (Fotó: Molnár Edvárd)
Negyela László Márk, a dr. Milkó Izidor Vajdasági Zsidó Kulturális Intézet intendánsa beszélt lapunknak a tematikus séta ötletének felmerüléséről, tartalmáról, miértjéről.
– A Zsidó Szabadka tematikus túránkat először egy magyarországi zsidó csoportnak készítettük, és tulajdonképpen másfél éve folyamatosan érkeznek vendégek. Az ötlet egy Zsidó Szabadka nevű füzetből, vagyis kiadványunkból nőtte ki magát, nem csak tematikus túra, hanem kisfilmek is beletartoznak, minden, ami a szabadkai zsidóság épített öröksége. Ez a túra mára odáig jutott, van egy magyarországi turisztikai cég, amely évente nagy számú csoportot küld Szabadkára, akik nem mennek piacra, tanyavilágba, hanem kizárólag ezen a sétán vesznek részt. Úgy gondoltuk, hogy ezt a sétát megmutatjuk a szabadkaiaknak is. A múlt vasárnapi is erről szólt, egy ingyenes séta, egyrészről, hogy népszerűsítsük a tematikus sétát, másrészről, hogy megmutassuk a helyieknek, és felhívjuk a figyelmüket az épített örökségünkre.
Mint azt Negyela elmondta, bővített séta volt a múlt vasárnapi. A Zsinagógánál indultak és nem egyszerű vezetést tartottak, tehát nem a szecessziós jegyeire hívták fel a figyelmet, hanem a zsinagóga világában merültek el, a szakrális jellegét és liturgikus tartalmát ismertették.
– A Jakab és Komor téren áll az egyik fontos Halbrohr-ház, majd a Rudics utcán Sugár Manó háza, a Labor Rt. palotája, aztán a Komor-Jakab szoborcsoport, majd a városháza. Mindent úgy próbálunk bemutatni, ami a zsidóság szempontjából érdekes lehet. Szeretünk összeesküvés-elméletet gyártani magunknak, a városháza épülete kapcsán az egyik ilyen, hogy a két vízköpő akár lehetne Júda oroszlánja is, a két oszlop a vakablak fölött pedig az egykori jeruzsálemi templom oszlopai lehetnének, és akkor tulajdonképpen a világ legnagyobb zsinagógája a városháza. Ezek olyan akár zsidó, akár szabadkőműves szimbólumok, amelyeket mi is a magunkénak érezhetünk. Aztán tovább sétálunk a Strossmayer utcán, három fontos ház található itt, kettőn még a mái napig kinn vannak a Dávid-csillagok a homlokzaton, illetve a Klein család háza. Majd elhaladunk a főposta épülete mellett, majd a Tauszig-ház a Maksim Gorkij úton, a Radić fivérek utca sarkán, amit Jakab és Komor alakítottak át. Visszajövünk a könyvtár mellett, Munk Artúr és Danilo Kiš szobraihoz, vannak érdekes történeteik, a Népszínháznál érdemes beszélni Komlós Vilmosról, itt született a lánya, Komlós Juci, a későbbi nemzet színésze. A Korzón van két Komor és Jakab ház, az adóhivatal épülete például, amely Szabadkán az első olyan ház, amit bankká alakítanak át, és az első olyan ház, amelynek üvegkupolát kap az átriuma. Aztán a takarékpénztárnak az épülete, illetve a Halbrohr család háza, itt előtérbe kerül az ő családjuk története, illetve az egykori szálló épülete, ami akár ipari műemlék is lehetett volna, hiszen itt volt Szabadkán először központi fűtés. Az öreg Halbrohr lehozza Szabadkára, és saját üvegházát is fűti vele, hogy egész évben legyen saját fogyasztásra friss zöldségféléje és vörös rózsája, hiszen arról volt híres, hogy a legnagyobb hóban is mindennap friss rózsa volt a zakójára tűzve.
|
A dr. Milkó Izidor Vajdasági Zsidó Kulturális Intézet tematikus sétát szervez a szabadkai zsidótemetőbe 2014. július 13-án, vasárnap. Találkozó 17 órakor a Széchenyi iskola előtti buszmegállóban. A sétán való részvétel ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött: seta@milko.rs, 063/11-533-20. |
Ezt követően a Jadran épülete, ami a gettó egyik bejárata volt, maga a vasútállomás a gettó területe, erről is szó esik, nem szabad kifelejteni Lechner Ödön egyik fontos munkáját, a Lelovits-palotát, a Raichle-palotát, aminek az utolsó polgári lakója is zsidó volt, majd Ungárék bérházát, a séta pedig a zsidó kórház egykori épületénél zárul, a mai Közgazdasági Középiskola épületénél.
A most vasárnapi séta csak a temetőt érinti. Nagyon sok művészien kialakított síremlék van, koraszecessziós, szecessziós elemekkel díszített és fontos azoknak a története, akik ott nyugszanak. Fenyves Ferenc, Milkó Izidor, Ruffék, Hartmannék.
– Városi legendák is kötődnek ezekhez a sírokhoz, Hartmannék például állítólag egy francia ágyon nyugszanak és várják a feltámadást – mesél egy részletet Negyela, aki kiemeli, szeretnék, hogy séta állandó jelleggel legyen. Ha előbb nem, ősszel biztos, hogy megismétlik a nagy városi sétát az Európai Kulturális Örökség Napján.
