Aleksandar Vučić szerb kormányfő, aki tegnap kezdte meg kétnapos oroszországi látogatását, a Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel folytatott beszélgetést követően megtartott sajtótájékoztatón kijelentette: Szerbia csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, ez azonban semmiféle módon nem fogja befolyásolni a hagyományosan jó szerb–orosz kapcsolatokat.
– Sosem titkoltam, hogy Szerbia célja az EU-tagság. Ennek ellenére Szerbia ezekben a nehéz pillanatokban nem kívánja megrontani Oroszországgal ápolt baráti kapcsolatait – nyomatékosította Vučić.
A felek a Déli Áramlat projektumról is beszélgettek. Medvegyev elmondása szerint a két ország hamarosan aláírhatja a projektumról szóló megállapodást. A Déli Áramlat prioritás Oroszország számára, különösen az ukrán válság fényében, hangsúlyozta Medvegyev, valamint hozzátette: a projektum Európa és Szerbia számára is prioritás.
Az ukrán válság témájához kapcsolódóan Vučić elmondta, hogy Szerbia támogatja Vlagyimir Putyin orosz államfő béketörekvéseit. Szerbia azon az állásponton van, hogy a szóban forgó kérdést békés úton tanácsos megoldani, emelte ki Vučić.
A szerb miniszterelnök ma Putyinnal találkozik. A Kreml sajtóközleményében az áll, hogy a felek egyebek mellett a két ország közötti politikai párbeszéd erősítéséről, a kereskedelmi együttműködés elmélyítéséről, az energetikáról, a kulturális és humanitárius kapcsolatok erősítéséről, valamint a nemzetközi politika tekintetében megvalósított együttműködésről fognak beszélgetni.
A szerbiai delegáció tagjaként Aleksandar Antić energetikai és Dušan Vujović gazdasági miniszter, valamint Siniša Mali, Belgrád polgármestere is Moszkvába utazott.
Aleksandar Vučić a sajtótájékoztató folytatásában úgy nyilatkozott, hogy a Déli Áramlat témájában minden lényegbeli kérdést sikerült megvitatniuk, a továbbiakban már csak a technikai részleteket veszik napirendre.
A szerb és az orosz kormányfő elégedetten értékelték a két ország közötti árucsere-forgalmat, amely folyamatosan növekszik. Tavaly 15 százalékkal volt nagyobb a Szerbia és Oroszország közötti árucsere-forgalom, mint 2012-ben. Németország és Olaszország után Oroszország Szerbia harmadik legjelentősebb külkereskedelmi partnere. Az orosz vállalatok közvetlen szerbiai beruházásának értéke 1,3 milliárd euró, közölte Medvegyev, a továbbiakban pedig a Szerbiai Kőolajipari Vállalatról beszélt, amely elmondása szerint egy veszteséges vállalatból vezető céggé nőtte ki magát a régióban. A kormányfők a szerbiai vasúti hálózat felújításáról, illetve modernizációjáról is beszélgettek, és egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy egy korszerűbb vasúti hálózat jelentősen megnövelné Szerbia vonzerejét a beruházók előtt. A két ország közötti szabadkereskedelmi egyezmény esetleges kibővítése is téma tárgya volt.
Arról, hogy miért annyira fontos Vučić moszkvai látogatása, Dušan Janjić politikai elemző nyilatkozott korábban, mondva, hogy a miniszterelnök az eddigi legnagyobb kihívás előtt áll. Nemcsak az ukrán válságról vagy Szerbia elnökösködéséről az EBESZ-ben, hanem azokról a tetemes összegekről is szó lesz, amelyekkel az ország Oroszországnak tartozik, érvelt Janjić.
– Vučić egyáltalán nincsen egyszerű helyzetben. Egyrészről ott vannak a hatalmas tartozások, másrészről viszont végre kellene hajtani a sokat emlegetett belső reformokat, ehhez azonban megint csak hiányzik a pénz. Ilyen körülmények között az embert úgy fogadják, mint valakit, aki nem tesz eleget kötelezettségeinek. Az ukrán válság biztosan középpontban fog szerepelni. Szerbia 2015-ben veszi át az EBESZ elnöklőjének tisztségét. Hiszem, hogy Moszkva azt szeretné, ha Szerbia hozzájárulna: az EBESZ küldjön megfigyelőket Ukrajna megosztott régióiba, ez pedig végül föderalizációhoz, vagyis az egységes Ukrajna széteséséhez vezethet. Arra is emlékeztetnék, hogy az EBESZ-ben a tagállamokat valamelyik kormánytag képviseli. Jók az esélyek arra, hogy Szerbia, elnöklőként, különleges küldöttet nevezzen ki az EBESZ-ben, Oroszországnak pedig az az érdeke, hogy minél előbb megtudja, ki lesz ez a küldött, vagy esetleg javaslatot tegyen a küldött személyére vonatkozólag. Az Oroszország irányában felhalmozott tartozások témája biztosan kemény dió lesz Vučić számára, hiszen meg kell magyaráznia, hogy Szerbia miért nem fizeti vissza tartozásait, vagy azt, hogy az ország hogyan kíván kezességet vállalni vállalatainak tartozásaiért. A közös beruházások kérdése is fájdalmas lehet: felmerülhet a kérdés, hogy Szerbia az utóbbi egy évben a Belgrád–Pancsova-vonalon miért épített ki csupán 13 kilométernyi vasúti sínt. Vannak azonban olyan témák is, amelyek tekintetében Vučić vonhatja felelősségre az orosz félt: megkérdezheti, hogy miért nem sikerült továbbra sem rendezni a szerbiai földgáz és kőolaj kiaknázására való joggal kapcsolatos kérdéseket, hiszen az orosz vállalatok több földgázt és kőolajat termelnek ki, mint amire a vonatkozó szerződések alapján joguk lenne. A Srbijagas, a Gazprom és a Szerbiai Kőolajipari Vállalat közötti szerződések alkotmányellenesek. Az orosz fél minél többet szeretne keresni, ez azonban nem sikerülhetne a szerbiai közvetítők, a mágnások és a különböző közvállalatok igazgatói, nélkül. Vučić tehát kétféleképpen is megközelítheti ezt a témát: az alkotmány szempontjából, amely tiltja a nemzeti erőforrásokkal való visszaélést, valamint a szervezett bűnözés és korrupció ellenes küzdelem szempontjából – magyarázta Janjić.
Az elemző szerint igazi siker lenne, ha a szerb miniszterelnöknek sikerülne biztosítékot kapnia a folyamatos földgázellátás tekintetében, vagy sikerülne elérnie, hogy Szerbia olcsóbban kapja a gázt. Janjić nem tartja kizártnak, hogy Vučić a pancsovai Petrohemiját megvételre kínálja Oroszországnak.
Gennagyij Sziszojev, a moszkvai Komerszant szerkesztője a látogatást megelőzően úgy értékelte, hogy kevésbé a politikai és sokkal inkább a gazdasági kérdések fognak a beszélgetések középpontjában állni. Oroszország elégedett Szerbia Ukrajnával kapcsolatos jelenlegi álláspontjával, és tudja, hogy már csak Koszovó miatt sem támogathatja nyíltan Krím elválását, értékelte Sziszojev.
A gazdaság témájában biztosan szóba kerülnek a majdani beruházások, de Szerbia tartozásai is, magyarázta az újságíró, majd arról beszélt, hogy az orosz fél számára fontos, hogy Szerbia ne változtassa meg véleményét a Déli Áramlattal kapcsolatban. Sziszojev értesülései szerint az orosz beruházók diszkrimináció áldozatai Szerbiában, és amíg ez így van, addig Szerbia ne is számítson új beruházásokra.
