Július 4-én, a harcosok napján az 1941-es eseményekre emlékeztek Szabadkán, melynek keretében Vojislav Raičević, a Harcos szövetség szabadkai szervezetének alelnöke mondott beszédet, a megjelentek pedig megkoszorúzták a Fasizmus áldozatainak terén lévő emlékművet, majd a Jadran épületénél álló Hűségükért szobornál is elhelyezték a kegyelet virágait.
– Szerbia népe fellázadt a március 25-én Bécsben aláírt hármas szerződés ellen, ami annyira feldühítette Hitlert, hogy elállt a Szovjetunió ellen tervezett támadásától és április 6-án megtámadta Jugoszláviát, majd 11 nap alatt el is foglalta. Három hónappal később, július 4-én a Ribnikar házban megtartották a Jugoszláv Kommunista Párt központi bizottságának ülést, melyen történelmi döntést hoztak arról, hogy felkelést indítanak a megszálló ellen, három nappal később pedig elsültek az első partizán puskák. Európa-szerte nagy csodálkozással fogadták a hírt, hogy egy kis balkáni nép fegyvert emelt a nagy Németország ellen, de ez bizonyíték volt arra, hogy Kommunista Pártnak van elegendő ereje és tudása, hogy a szétdarabolt ország népét egyesítse és elindítsa a felkelést. A népfelszabadító mozgalom napról napra erősödött egészen 1945-ig, amikor a Jugoszláv Népfelszabadító Hadseregnek közel nyolcszázezer harcosa volt és az „antihitleres” koalícióban a negyedik erőt képviselete – számolt be az akkori eseményekről Vojislav Raičević, hozzátéve, a népfelszabadító háború harcosai aggodalommal figyelik a neonácizmus és neofasizmus újraéledését és egyben felhívják a figyelmet arra, hogy ezek ellen a jelenségek ellen harcolni kell, valamint a szabadkai szervezet nevében megköszönte az önkormányzatnak, hogy támogatja a népfelszabadító háború jeles dátumainak alkalmából szervezett megemlékezéseket, ugyanis bár egyre halványabb az ünnep, hiszen egyre kevesebben vannak, akik emlékeznek az akkori eseményekre és fontosnak érzik annak megtartását, nagyon fontos lenne tudni, mit is jelent július 4-e és mi történt akkor, vagy a VIII. Rohambrigád mit jelentett a városnak.
Mirko Bajić, a képviselő-testület alelnöke az önkormányzat nevében úgy nyilatkozott, nem csak történelmi szempontból fontos ez a dátum, hanem a szabadságért való harc és a fasizmus elleni harc dátuma is, s a mai napig fontos rá emlékezni, s emlékezni a háborúban elesettekre, akik a szabadságért harcoltak, s emlékeztetőnek kell lennie ez a fiatalabb generációknak is, hogy az akkori események soha ne ismétlődjenek meg.
A Fasizmus áldozatainak terénél lévő emlékművet az önkormányzat, az észak-bácskai körzet, a szerb kormány delegációja, a szabadkai Zsidó Hitközség, a Szerbiai Szocialista Párt helyi szervezete, a Jugoszláv Kommunista Szövetség szabadkai szervezete, a Tito Központ és a Szerbiai Háborús és Békebeli Hadirokkantak Egyesületének képviselői koszorúzták meg.
