2024. március 19., kedd

Ružić és tövis

Lehet-e valakinek saját véleménye, ha párttag? Lehet, de akkor valószínűleg kénytelen lesz pártot váltani, ha nem hajlandó korrigálni véleményét! Branko Ružić, az SZSZP rendzavaró ifjonca egyes aktuális politikai témákat kommentálva ismét gondot okozott Ivica Dačić pártelnökének, aki kénytelen volt mentegetőzni Vučić kormányfő előtt.

De vajon „mit is tett” Ružić? Többé-kevésbé közismert és meglehetősen pontos dolgokat mondott arról, hogy igazából szó sincs a mágnások, a nagykövetek és a média összeesküvéséről Vučić ellen, felvetette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a leváltott rendőrfőnököket néhány nappal a leváltásuk előtt megjutalmazták kiváló teljesítményükért, és kimondta azt az eretnekséget is, hogy Szerbiában az egyetlen ellenzék Dule Vujošević kosárlabdaedző... Szóval, közölte mindazt, amit Ivica Dačić is elmondott volna, ha nem lenne hatalmon! De a hatalom megváltoztatja a nézőpontot, és amikor a része vagy, saját arcod általában csak a plakátokhoz szolgál választások közeledtével, addig pedig azzal a fejjel kell gondolkodni, amely mögött a többségi támogatás áll. Saját véleményed csak azokról lehet, akiktől semmilyen veszély nem fenyeget! Dačić tökéletesen megtanulta a leckét és az SZSZP következő kongresszusán igyekezni fog ilyen értelemben „oktatni” Ružićot és a hozzá hasonlókat. Azt, hogy mennyire előrehaladt ebben, a napokban Boris Tadić volt államfővel folytatott polémiájában is demonstrálta, amikor kölcsönös vádakkal illették egymást a rendőrségen belül uralkodó viszonyok miatt. El tudják képzelni, hogy Dačić anno belügyminiszterként a Cvetković-kormányban azt nyilatkozza, hogy a rendőrséget nem ő, hanem a DP irányítja a nemzeti biztonsági tanácson és a biztonsági szolgálatok koordinálását végző irodán keresztül? Ugyan már! Most meg szemrebbenés nélkül megteszi!

Mint ahogyan az is lehetetlen, hogy most, amikor Vučićtyal van koalícióban, azt nyilatkozza, hogy az előző kormány ideje alatt a rendőrséget valójában az akkori kormányfő-helyettes irányította, ő pedig csak fikusz-belügyminiszter volt! Ami nem azt jelenti, hogy ezt nem mondja majd ki holnap, ha megváltoznak a körülmények! Az igazságnak a politikában „használati jellege” van, a körülményektől függ, és csak akkor kerül kimondásra, ha már nem okozhat kárt. Ezért Ružić erős szava kirohanás, Dačić utólagos bölcsessége pedig a politikai gondolkodás mintája. Emiatt a politikusoknak esetleg csak akkor szabad hinni, amikor már elveszítették a hatalmat és többé esélyük sincs visszaszerezni azt! Bár, akkor is gondolkodjanak el! (Blic)