2024. március 28., csütörtök

„Szerbia támogatása elvi kérdés”

A két ország közötti kapcsolatok egyre jobbak, az együttműködés lehetőségei kimeríthetetlenek – állapították meg a magyar–szerb kormányközi csúcstalálkozón – Megnyílt a belgrádi Collegium Hu

A magyar kormány küldöttségének keddi belgrádi látogatása Orbán Viktor miniszterelnök és Tomislav Nikolić szerb államfő délelőtti találkozójával indult. Orbán és Nikolić ünnepélyesen átadta rendeltetésének a magyar nagykövetség kulturális szolgálatának, a belgrádi Collegium Hungaricumnak az épületét, mely később a Magyar Kulturális Intézet nevet veszi majd fel. A magas rangú tisztségviselőket, a két állam diplomatáit, az értelmiség jelen lévő képviselőit Dezső János, az intézmény igazgatója üdvözölte. Az épület átadását megelőzően megtartott beszédében Orbán azt mondta, sokáig kellett várni erre az eseményre, noha teljesen magától értetődőnek tűnik egy ilyen intézet megnyitása Belgrádban, a kultúra városában, ahol nemcsak folyók, hanem népek, vallások és kultúrák találkoztak egymással folyamatosan az elmúlt évszázadok során. Belgrád Európa Balkánra nyíló kapujának számít, éppen ezért Európa nem lehet meg hosszú ideig Belgrád és Szerbia nélkül, mert az olyan lenne, mintha a kerítésen túlra helyeznénk ezt a kaput – fogalmazott a magyar kormányfő.

– Olyan Európát kívánunk megteremteni, melyben minden nemzet, minden nép otthon tudja érezni magát. Szerbia úgy döntött, hogy csatlakozni kíván ehhez az Európához, s Magyarország teljes mértékben támogatja a szerb nép ebbéli szándékát. Ez nem politikai, hanem elvi kérdés. Mindemellett azt sem kell kihagynunk, hogy Magyarországnak érdeke is ez a csatlakozás. Magyarország ugyanis akkor tudhatja magát teljes biztonságban, amikor minden szomszédja az egységes Európa tagjává válik – értékelte Orbán.

A miniszterelnök szerint az intézetnek otthont kell teremtenie a szerb és a magyar kultúra közötti párbeszédnek, igaz, ez a dialógus már századok óta létezik a zenében, irodalomban és képzőművészetben. Megfogalmazása szerint a más kultúrák iránti nyitottság, a kíváncsiság vezetett el ennek az intézetnek a megszületéséhez. Köszönetet mondott a kezdeményezés megálmodóinak, kivitelezőinek és a szerb államnak azért a nyitottságért, melyet az üggyel kapcsolatban tanúsított.

Tomislav Nikolić szerint a bilaterális kapcsolatok minőségéről, s azok továbbfejlesztésének szándékáról tesz tanúbizonyságot a megnyitó. A két ország közötti politikai párbeszéd a legmagasabb szinten vált intenzívebbé az elmúlt két év során, melyhez nagyban hozzájárult a két államfő tavalyi találkozója és a csúrogi közös főhajtás – emlékeztetett az államelnök. Hangsúlyozta, hogy Szerbia a jövőbe kíván tekinteni a kapcsolatok elmélyítésével, s értékesnek nevezte Magyarország következetes támogatását az európai csatlakozási folyamat során.

– A modern művészetek, az oktatás és a tudomány mind közös múltunkban gyökerezik. Már az a tény is alátámasztja ezt, hogy a legidősebb szerb irodalmi, művelődési és tudományos intézményt, az első Szerb Maticát is Pesten alapították meg 1826-ban. Népeink több évszázados történelmének összefonódására emlékeztet az a kalemegdani emlékmű is, mely a Hunyadi János által vezetett, keresztény civilizációnak hozott győzelmet idézi fel – mondta el Nikolić.

Közös múltunk áttekintésével teljesen természetesnek tűnik az ennek az intézetnek a létrehozására vonatkozó igény, jelentette ki a szerb államfő.

ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉSEK SORA

A Collegium Hungaricum megnyitását követően a Szerbia Palotában folytattak egyeztetéseket a magyar és a szerb kormány tagjai. Ezek eredményeként Seszták Miklós magyar nemzeti fejlesztési miniszter és Zorana Mihajlović infrastrukturális, építésügyi és közlekedési tárcavezető közúti fuvarozási és személyszállítási államközi szerződést, Seszták Miklós és Snežana Bogosavljević-Bošković mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter atomenergetikai-biztonsági megállapodást, Pintér Sándor magyar és Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter határ menti közös járőrözésre vonatkozó egyezményt, az Ásotthalom és Királyhalom közötti átkelő működtetéséről szóló szerződést, továbbá a Röszke és Horgos közötti határátkelő Közös Kapcsolattartási Szolgálati Helyének működési szabályzatáról szóló megállapodást írtak alá. Navracsics Tibor magyar külgazdasági és külügyminiszter és Snežana Bogosavljević-Bošković Szerbiának a Regionális Környezetvédelmi Központhoz való csatlakozásában állapodtak meg.

GYORSABB VASÚTVONALAT!

A kormányközi értekezletet követően Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Aleksandar Vučić szerb kormányfő tartottak sajtótájékoztatót, melyen elhangzott, hogy mindenekelőtt a Belgrád–Budapest, valamint a Szabadka–Szeged–Baja vasútvonal korszerűsítésének lehetőségeiről tárgyaltak, továbbá a két ország közötti határátkelők számának növelése is egyike volt az érintett témáknak. Orbán kiemelte: a huszonegyedik században megengedhetetlen, hogy Budapestről Belgrádba hét-nyolc óra alatt lehessen csupán eljutni vasúton. Mint mondta, megtesznek mindent azért, hogy magyar oldalról szavatolják a szükséges feltételeket a korszerűsítéshez, s hogy ezt az időt legalább a felére lehessen csökkenteni. Elmondása szerint ősszel a finanszírozási kérdésekre is közösen próbálnak megoldást találni. Orbán Viktor aláhúzta: örül annak, hogy Szerbiának újra cselekvőképes, erős kormánya van, így Magyarország mindent elkövet annak érdekében, hogy támogassa az ország EU-csatlakozását. Ezt a támogatást, tette hozzá, semmi sem írhatja felül.

Aleksandar Vučić kifejtette: a Belgrád–Budapest vasútvonal korszerűsítését az egyik legfontosabb projektumnak tekintik úgy Közép-, mint Dél-Európa számára. Vučić megemlítette, hogy Orbántól politikai, gazdasági kérdéseket illetően is tanácsokat kért.

ELENGEDHETETLEN A DÉLI ÁRAMLAT

A két miniszterelnök megvitatta a Déli Áramlat létrehozásának kérdését is, tárgyalt Szerbia Oroszországgal, illetve Ukrajnával kialakított viszonyáról, valamint az ebből felmerülő gazdasági és politikai nehézségekről. Orbán kihangsúlyozta, senki sem veheti el egy országtól a biztos energiaellátás jogát.

– Ma azok, akik ellenzik a Déli Áramlat kiépítését, el akarják venni az ellátásbiztonsághoz való jogunkat, de nem kínálnak helyette semmit. Ezért nekünk ki kell állnunk a Déli Áramlat megépítése mellett, s ezt mi meg is fogjuk tenni. Nem szeretnénk ugyanis olyan helyzetbe kerülni, hogy polgáraink gázellátása attól függjön, mi történik Ukrajnában.

Orbán javaslatot tett a két állam villamosenergia-piacának összekapcsolására is. Mint mondta, Magyarországnak már vannak tapasztalatai ezen a téren, a cseh, a szlovák és a magyar piac összekapcsolása ugyanis már megtörtént, az áramtőzsde üzemel, ami alacsonyabb árakat és biztos áramellátást is jelent.

Szóba került az oktatás is. Orbán Viktor ösztöndíjat ajánlott fel ötven szerbiai egyetemi hallgató számára, akik Magyarországon szeretnék folytatni tanulmányaikat. Ugyanakkor Szerbia is készen áll arra, hogy megvizsgálja, hogyan tudna hasonló feltételek mellett egyetemi hallgatókat fogadni Magyarországról – tudtuk meg Vučićtól. A magyar kormányfő javasolta a Magyarországon megszerzett diplomák szerbiai honosításának, illetve a Szerbiában megszerzett diplomák magyarországi honosításának leegyszerűsítését, a mai nehézkes bürokratikus rendszer felszámolását.

Képes összefoglalónkat itt tekinthetik meg.