Kristóf Veronikának, a Sea Shepherd Conservation Society magyarországi aktivistájának köszönhetően a közelmúltban a zentaiak is betekintést nyerhettek a tengerek élővilágának megvédéséért, a bálna-, és a fókavadászat, s a delfinmészárlások ellen küzdő mind népszerűbb környezetvédelmi szervezet mindennapjaiba. Veronika a szervezet Steve Irwin elnevezésű zászlóshajóján vegán szakácsként és önkéntes újságíróként hét antarktiszi kampányban vett részt ezidáig.
Veronikával az interneten beszélgettünk a „tengeri pásztorokról”, valamint a Sea Shepherd aktivistáinak cseppet sem veszélytelen mindennapjairól.
– A Sea Shepherd Conservation Society (www.seashepherd.org) 1977-es alapítása óta töretlen lendülettel és elszántsággal küzd a bálna- és fókavadászat és delfinmészárlás ellen, valamint óceánjaink ökológiai egyensúlyának megőrzéséért. Mi nem protestáló, hanem elkötelezett törvény-betartató szervezetként lépünk fel a tengeri emlősök ellen elkövetett bűncselekmények megakadályozására, nem kímélve a bűnözők tulajdonát sem, mivel a Sea Shepherd akcióit kikötőkben elsüllyesztett és nyílt vízen megrongált bálnavadászhajók fémjelzik. Természetesen a logikusan felépített és körültekintően végrehajtott akcióink során soha senki nem sérült meg és senki nem vesztette életét az ellenség hajóin sem. A szervezet alapítója és vezetője a kanadai születésű Paul Watson kapitány. 25 évesen ő volt az első, aki barátaival 1975-ben törékeny gumicsónakjukat a bálnák és az orosz bálnavadászok közé kormányozta, hogy akár életük kockáztatásával megmentsék az óceánok védtelen óriásait. Az ámbráscet – amely azon a napon Paul Watsonék gumicsónakja mögött próbált menedéket találni a gyilkos szigony elől – haláltusáját a lázadó fiatalok tehetetlenül voltak kénytelenek végignézni, s ez örökre megváltoztatta kapitányunk életét – mesélte Veronika.
A Sea Shepherd akciói közül minden bizonnyal a japán bálnavadászok elleni harcotok a legmozgalmasabb és a legkockázatosabb, emellett hangsúlyt fektettek más tengeri emlősök, sőt a cápák védelmére is.
– A japán bálnaorvvadászat elleni kampányunk a legnagyobb költségvetésű és leghosszabb missziónk, hiszen Ausztráliától is több ezer tengeri mérföldre zajlik. Évi 4 hónapot töltünk a fagyos kontinens mostoha körülményei között. A küzdelmünk az Antarktisz térségében, deklarált bálnavédelmi területen zajlik, ahol is a japán bálnavadászok évi 1035 fős vadászati kvótával, folyamatosan megsértik a nemzetközi és az ausztrál bálnavédelmi, továbbá a nemzetközi hajózási törvényeket. Egyetlen ország orvhalászai sem követhetnének el büntetlenül ennyi bűncselekményt, mint a japán bálnaorvvadász-flotta! Ezenkívül a Sea Shepherd egységei a világ más pontjain is fáradhatatlanul védelmezik a tengeri élővilágot. Így többek között jelen vagyunk a beűzéses delfinvadászat idején a japán Taiji-öbölben, a Feröer szigeteken pedig a gömbölyű fejű hosszúszárnyú delfinek „tradicionális” mészárlása idején dokumentáljuk az eseményeket és igyekszünk megakadályozni az öldöklést. A szicíliai, szenegáli és a közép-amerikai partok mentén orvhalászat elleni járőrözésben veszünk részt, fókavédelmi kampányaink zajlanak a kanadai és a namíbiai fókavadászati helyszínen, ezenkívül globális erőfeszítéseket teszünk a cápauszony-vadászat és a delfinrabszolgatartó-iparág felszámolásáért is.
A kampányok során te a Sea Shepherd zászlóshajóján szolgálsz vegán szakácsként és önkéntes újságíróként. Miképpen kerültél ebbe a pozícióba s ez mennyi munkát jelent ez számodra?
– A hajóinkon mindenkit konkrét pozícióra jelentkezve választanak ki, ami hetente hét, napi 8-9 órás fizikai munkát jelent, talán havi 2 szabad félnappal. Fegyelmezett munkarendben a maximumot nyújtjuk, nincsenek elalvások, késések; egy pillanatra sem felejtjük, mekkora megtiszteltetés, hogy kiválasztottak bennünket az adott kampányra. A hajó 43–48 fős legénységének élelmezését 3 fős szakácscsapatban végezzük, az újságírói feladataimat pedig a főzési időn kívül látom el.
Élelmiszer-készletünk kizárólag adományokból áll össze, az alapvető élelmiszereket (pl. liszt, növényi tej, cukor, élesztő, szárazbab-, borsófélék, rizs, hagyma, fokhagyma, burgonya) beteremtjük, hogy azokból elegendő álljon rendelkezésünkre a kampány teljes idejére. Az egyebekre luxusként tekintünk, ha kapunk – használjuk, ha nem, akkor nem vásároljuk meg, ugyanis a nem konkrét élelmiszer-célú támogatást üzemanyagra költjük. Nagy kincs a friss gyümölcs, és nagyon meg kell becsülnünk a zöldségeket is. Tápláló és változatos vegán fogásokat kell készítenünk a kampány teljes időtartamában, így tapasztalt főszakácsunk komoly tervezés alapján állítja össze a napi menüket. A főzési időn kívül, a szabadidőmben pedig újságíróként fordítom a híreinket és írom a cikkeket, már megszoktam, hogy 5-7 óra alvásidővel végig tudom csinálni a kampányokat.
Hogyan választják ki az aktivistákat?
– Ezt a csapatot a fedélzeti legénységből választják ki, akiknek nemcsak Zodiac-vezetői (Zodiac – a Sea Shepherd akcióban résztvevő gumicsónakok típusa), hanem navigációs és műszerészi tapasztalatai vannak, lehetőség szerint mentőbúvárok, és nem utolsósorban kiemelkedő fizikai képességűek.
Számodra mely akció/ kampány volt a legemlékezetesebb?
– A bálnavédelmi kampányaink során számos alkalommal kerültünk közvetlen életveszélybe a bálnavadász-flotta agresszív támadásai miatt. A legsúlyosabb támadást tavaly, 2013. február 20-án és 25-én éltük át, amikor a Nisshin Maru, a 120 méteres bálnatest-feldolgozó hajó kapitánya úgy döntött, hogy hajóinkat, a Steve Irwint és a Bob Barkert maga alá gyűrve is hozzájut a Sun Laurel üzemanyag-szállító hajó rakományához, miközben villanógránátokat dobáltak a fedélzetünkre. A jégtáblák között igazi csatatér alakult ki, az órákon keresztül tartott támadásban fel kellett készülnünk arra is, hogy bármelyik pillanatban elsüllyeszthet bennünket. A feldolgozó hajó kapitánya ezzel a támadássorozattal nemcsak gyilkossági kísérletet követett el a Sea Shepherd nemzetközi önkéntesei ellen a deklarált bálnavédelmi területen; de duplán megsértette a nemzetközi hajózási törvényeket is, ugyanis a 60. szélességi fok alá nehéz fűtőolajjal üzemelő hajó nem léphet be, és ott nem hajtható végre üzemanyag-vételezés.
A környezetvédelmi szervezet akcióiról az Animal Planet műholdas televíziós csatorna is dokumentumfilmet készített, amit világszerte bemutattak. Ez mennyire járult hozzá a Sea Shepherd népszerűségéhez?
– Az Animal Planet a 2007/08-as Operation Migaloo kampányunkhoz csatlakozott először, azóta pedig folyamatosan jelen vannak, és dokumentálják misszióinkat. Amikor 2006-ban először jelentkeztem, 500 főből válogattak, a Bálnák Háborúja dokumentumsorozat népszerűségének köszönhetően a bemutatása óta több mint 10 000 fő jelentkezik egy-egy bálnavédelmi kampányunkra. Nemcsak a jelentkezők száma növekedett rohamosan, de szerencsére egyre többen támogatják szervezetünket anyagi, vagy pedig tárgyi adományokkal is, így növekszik a Sea Shepherd flottája is. A pozitív hatások mellett természetesen negatív következménye is van a stáb állandó jelenlétének: a bálnavadászok folyamatosan tanulmányozzák a stratégiánkat, taktikánkat, és kétséget kizáróan tapasztaljuk: alaposan „felkészülnek belőlünk”.
Március 31-én, a Hágai Nemzetközi Bíróság jogerős, nem fellebbezhető ítéletet hozott az Ausztrália vs. Japán kormány perben, amely kimondja, hogy Japán antarktiszi bálnavadászati programja nem tudományos célból történik, és elrendelte az összes, programhoz szerzett engedély visszavonását. Számotokra mit jelent a nemzetközi bíróság döntése? Egyfajta győzelmet a bálnavadászok elleni háborúban, vagy pedig csupán egy csatát sikerült nyerni velük szemben?
– A japán kormány és a japán bálnavadászati intézet (ICR) beletörődött ugyan az ítéletbe, de máris megkezdték kidolgozni az új „tudományos” bálnavadászati programjukat, melynek során – a nyilatkozataik szerint – körültekintőbben veszik figyelembe a törvényeket, és legkésőbb a 2015/16-os nyárra visszatérnek az Antarktisz térségébe. Természetesen a Sea Shepherd flottája készenlétben lesz, hogy megoltalmazza a bálnákat a japán bálnavadász flottától! A háború egyik stratégiai fontosságú csatáját nyerték meg a bálnák ezzel a bírósági ítélettel, amelynek jelentősége abban rejlik, hogy az ausztrál és az új-zélandi kormány nemcsak megnyerte ezt a pert a japán kormány ellen, de ezzel az ítélettel kötelezettséget is kell vállalniuk, hogy felségvizeikben megvédik a bálnákat a törvényeket semmibe vevő bálnavadászoktól.
Sem Szerbiának, sem pedig Magyarországnak nincs tengere, de ennek ellenére mindkét országból sokan érdeklődnek a Tengeri pásztorok tevékenysége iránt. Ezek a fiatalok miképpen tudnak részt venni a szervezet tevékenységében, illetve mit tudnak tenni a tengeri emlősök megmentése érdekében?
–A tengeri élővilág szempontjából a legfontosabb, hogy minél többen rendelkezzenek alapos és aktuális tudással a tengeri emlősöket fenyegető veszélyekről. Tengerektől távoli országok állampolgáraiként a delfinrabszolgatartó-intézmények bojkottjával járulnak hozzá a leghatékonyabban a taijii beűzéses delfinvadászat elleni küzdelemhez. Szelektív hulladékgyűjtéssel, folyóink védelmével mindenki segíthet a tengerek szennyezettségének csökkentésében. Nemzetközi demonstrációk helyi megszervezésével pedig kampányszerűen irányíthatják a figyelmet a Sea Shepherd által képviselt ügyekre. Azok pedig, akik fontosabbnak tartják a bálnák életét a sajátjuknál, jelentkezhetnek különböző kampányainkra.
