2024. március 29., péntek

A könnyű megoldásokért most fizetünk

Lazar Krstić: Nem reális, hogy a szerbiai közszférában a bérek magasabbak, mint a nálunk pénzügyileg sokkal jobban álló országokban – Interjú a szerb pénzügyminiszterrel

A montenegrói Bečićiben az elmúlt hétvégén tartották meg a térségben lévő államok pénzügyminisztereinek és bankkormányzóinak találkozóját. Az összejövetelen jelen volt Lazar Krstić szerbiai pénzügyminiszter is, akit az árvízkárok után előállt új helyzetről kérdeztünk, a több százmillió euróra rúgó felújítási költségek ugyanis az ország nehéz költségvetési helyzetét tovább súlyosbíthatják, valamint hátráltathatják a tervbe vett gazdaságélénkítő intézkedések végrehajtását is.

Egyes közgazdászok annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az árvízkárok miatt Szerbiának kedvezményesebb hitelszerződést kellene kiharcolnia a Nemzetközi Valutaalappal. A tárgyalócsoport tagjaként lát-e erre esélyt?

– Jelen pillanatban az árvíz okozta károk legapróbb részletekig történő felbecsülése van folyamatban, s ennek ismeretében fogunk majd hozzá a költségvetés kiigazításához, ezt júliusban tervezzük majd megvalósítani. Mint ön is tudja, csak e tevékenység befejezése után, az ősz elején folytatódik a tárgyalásunk a Nemzetközi Valutaalappal. A célunk az, hogy az IMF-fel elővigyázatossági hitelszerződést kössünk, s jelenleg ennek elérésére összpontosítunk. Ez a szerződés ugyanis nem kötelez bennünket a rendelkezésre álló összeg lehívására. Ami a többi nemzetközi pénzintézetet illeti, ezek is kedvező hiteleket biztosítottak az árvíz okozta károk szanálására. A finanszírozáshoz szükséges forrásokról és a feltételekről az árvízkárosultak megsegítésével és a felújítással foglalkozó kormányirodával, valamint a kárigények felbecslésére alakult bizottsággal karöltve fogunk dönteni, miután teljes mértékben megállapítjuk a természeti csapás okozta kárt, illetve túlleszünk a bejelentett donációs konferencián.

Mekkora külföldi segélyre számíthat Szerbia? Mennyit remélhet az EU-tól?

– Az EU rendelkezik olyan mechanizmusokkal, amelyek elemi csapás esetén lehetőséget szavatolnak a segítségnyújtásra a tagországok és a tagjelöltek számára, ha a keletkezett kár magasabb az ország GDP-jének bizonyos százalékánál. Sajnos mi bejutottunk ezen országok mezőnyébe, és ha minden a tervek szerint halad, különböző EU-s forrásokból ősztől számíthatunk erre a segélyre, amelynek összege elérheti a 100 millió eurót is. Természetesen jelentős segítséget nyújtanak a magánszemélyek is. A folyószámlánkra és a PayPal profilunkra szinte naponta érkezik pénz a világ minden tájáról, s Szerbia nagyon is hálás ezért. Ettől függetlenül a teher legnagyobb részét továbbra is magunknak kell viselnünk.

Azt már a választások előtt hallhattuk, hogy költségvetési kiigazításra kerül sor, az árvízkárok után azonban új helyzet állt elő, a károk szanálása miatt szükség lesz-e a költségvetés jelentősebb átszabására?

– A költségvetés kiigazítása ugyan nem függ az országot ért természeti csapástól, de sajnos ez is olyan tényező, amely igencsak kihat a gazdasági és pénzügyi helyzetre. A jelenlegi helyzet még inkább nehezíti céljaink elérését: az államadósság hosszú távú stabilizálását és a költségvetési hiány csökkentését. A nemzetközi közvélemény körében tapasztalható a szolidaritás és a megértés az országot sújtó természeti katasztrófa miatt, és ezért a bejelentett donációs konferencián valós segítségre számítunk, mivel saját eszközeinkből képtelenek lennénk teljes mértékben finanszírozni az ország felújítását. A költségvetés kiigazításának részletei néhány héten belül ismertek lesznek, ha véglegesen megállapítják az árvízkárok hatását, legyen szó akár a keletkezett kárról, akár a katasztrófa negatív gazdasági következményeiről.

A jelenlegi helyzetben tartható-e a költségvetési hiánycél?

– A bevételek növelését illetőn komoly munka vár ránk a szürkegazdaság elleni küzdelemben, illetve az adóhivatal megreformálása terén. Tisztában kell lenni azzal is, hogy az ezeken a területeken kifejtett fokozott erőfeszítések önmagukban még nem elegendőek a kívánt eredmény eléréséhez. Kénytelenek vagyunk minden lehetséges megoldást megfontolni, amellyel valamilyen megtakarítást érhetünk el. Ezek a megtakarítások nélkülözhetetlenek. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a nyilvánosság képtelen felfogni ezen lépések szükségességét. Tavaly szeptember óta beszélünk a túlméretezett és túl költséges államgépezetről, amelynek finanszírozása nagy teher. Ezenkívül itt vannak a közvállalatok is, amelyek szinte „eszik” a pénzt. Ezeken a területeken a takarékossági intézkedések bevezetése hónapokat, de akár éveket is igényelhet. Ugyanakkor a régió többi országához képest hatalmas összeget fordítunk a fizetésekre és a nyugdíjakra. Ez lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de higgye el, egyáltalán nem reális az, hogy a szerbiai közszférában a bérek magasabbak, mint a tőlünk pénzügyileg sokkal jobban álló országokban. Szerbiában éveken át a könnyebb utat választották. Ahelyett, hogy alapvető reformokba fogtak volna, mindig csak hiteleket vettek fel, hogy az elégedetlenkedőket elhallgattassák. Ezek a reformok néhány éven keresztül ugyan negatív hatással lehetnek az életszínvonalra, de ezekért cserébe évek múltán normális életet élhetnek az emberek. Ha nem hozzuk meg ezeket az átfogó és szigorú intézkedéseket, akkor előbb-utóbb jóval magasabb árat kell fizetnünk.

Megítélése szerint kedvező világgazdasági feltételek mellett hány éven belül állítható meg az államadósság növekedési tendenciája?

– A mi célunk az, hogy a következő három-négy évben megállítsuk az államadósság növekedését, s hogy ezt követően csökkenő irányt vegyen az adósságpálya. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a költségvetési hiány visszaszorítása terén kifejtett, mindent átölelő és határozott lépéseken kívül a gazdasági növekedést is be kell indítanunk, és előrelépésre van szükség a beruházások terén is, legyen szó akár külföldi, akár hazai befektetésekről. Ez viszont nem lehetséges, ha a hitelezőkben nem erősödik meg a bizalom az ország fizetőképessége iránt, illetve ha nem javul az általános gazdasági helyzet. Ezért is kulcsfontosságú a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás. Erről a megállapodásról sokat beszélnek, de ritkán esik szó arról, hogy mi is a lényege. Újabb hiteleket veszünk fel, s ez számunkra elengedhetetlen, ez a realitás. Az elővigyázatossági hitelszerződés viszont egyfajta belépő azon kivételezett országok klubjába, amelyek a hitelezők bizalmát élvezik. Ez a hitelforma a hosszú távú stabilitásról árulkodik, s arról is, hogy ezt a stabilitást képesek vagyunk szavatolni.