2024. március 28., csütörtök

Finomhangolt ösztöndíjrendszer

Pótköltségvetésről, ösztöndíjakról, civil stratégiáról, 15 főnél kisebb tagozatokról volt szó az MNT 43. ülésén

A Magyar Nemzeti Tanács tegnap tartotta meg 43. rendes ülését. Első napirendi pontként a tanács az előző ülés jegyzőkönyvét fogadta el, majd az MNT pótköltségvetését szavazták meg. Várkonyi Zsolt, az MNT közigazgatási hivatalának elnöke az MNT pótköltségvetésének beterjesztése során megjegyezte, hogy arra elsősorban azért került sor, mert két újabb tételt kellett beépíteni a költségvetésbe: a szabadkai zsinagóga épületgépészeti és rekonstrukciós munkálatainak kivitelezésre vonatkozó 100 millió forintnyi (37 millió dinár) adományt, valamint a Kosztolányi-napok megtartására folyósított 2 millió forintnyi (749 ezer dinár) adományt. A közigazgatási hivatal elnöke megjegyezte, hogy az MNT bevételei továbbra is 8 forrásból alakulnak, és ez a két tétel növeli meg a költségvetést. Szavai szerint a Tanács 2014. évi kiadásainak összege így 458 374 710,00 dinár. Hozzátette, hogy a Purger Tibor által felajánlott és bérletbe vett ingatlan felújítását is az MNT költségvetéséből fedezik majd.

(Fotó: Diósi Árpád)

(Fotó: Diósi Árpád)

Dr. Korhecz Tamás terjesztette be az MNT felsőoktatási ösztöndíjairól szóló határozatot. Elmondta, az MNT Oktatásfejlesztési stratégiája szerint az ösztöndíjazás talán a legfontosabb oktatáspolitikai eszköz a továbbtanulás ösztönzésére és hatékonyságának a biztosítására. Hozzátette, hogy az MNT évről évre változtatja, finomhangolja az ösztöndíjrendszert, hogy az minél hatékonyabb tudjon hatni a hallgatók továbbtanulási kedvére, a szakválasztásra és a továbbtanulás sikerességére.

– Az elmúlt időszakban készített szociológiai elemzés szerint, amelyben ezerszáz minta vett részt, az ösztöndíjasaink hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ösztöndíj-támogatásunk nélkül nem tudott volna tovább tanulni, és az ösztöndíjasaink tizenöt százaléka vallotta, hogy azért tanul Szerbiában, és nem Magyarországon, mert létezik az ösztöndíjrendszer. Másrészt pozitív visszajelzés még, hogy ezeknek a fiataloknak a többsége itthon képzeli el a jövőjét – mondta az MNT elnöke.

Az ösztöndíjakról szóló határozat változtatásait öt részre osztotta. Az első változtatás, hogy az MNT kibővíti a hiányszakmákat, a második pedig az, hogy kétkörös lesz a pályázati felhívás. Első körben 300 ösztöndíjat osztanak ki, második körben (szeptemberben) pedig 150 ösztöndíjat tudnak kiosztani. A következő újítás az, hogy a felsőbb éves, negyedéves egyetemisták számára is – korlátozott számban – megnyitják az ösztöndíjpályázatokat. Negyedik változtatás a tömegszakok (tanítói, óvónői, szakfőiskolai, kertészeti levelező szak) korlátozása.

– Új rendelkezés még, hogy a második pályázati kör után a Közigazgatási Hivatal elnöke a júliusi és a szeptemberi felhívás alapján érvényesen pályázó, de nyeretlen kérelmezők köréből, szabad mérlegelési jog alapján, méltányossági okokból legfeljebb 30 ösztöndíjat ítélhet oda, figyelembe véve az MNT Oktatásfejlesztési stratégiájának céljait, a nyeretlen hallgató szociális és családi körülményeit – számolt be Korhecz.

Dr. Lengyel László felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsos az ösztöndíjprogram kapcsán megjegyezte, hogy az ösztöndíj-kommunikációs portálon egy önálló fiatal értelmiségi réteg kibontakozása figyelhető meg.

– A szóban forgó fiatalok új ötletekkel, javaslatokkal, saját maguk által megálmodott és célul kitűzött programokkal állnak elő. Innen látható, hogy a térségünkben nemcsak negatív példák vannak, miszerint itt nincs jövő, hanem van egy diák-, hallgatói réteg, amely ennek a területnek a fejlesztésében gondolkodik, és ennek a részese is akar lenni – mondta a tanácsos.

Ezt követően a tanács elfogadta a Vajdasági Magyar Civil Stratégia megvalósításáról szóló beszámolót. Dr. Zsoldos Ferenc, az MNT Civil Konzultatív Testületének elnöke megjegyezte, hogy a stratégia nyolc beavatkozási területet, s ezeken belül 23 operatív programot irányoz elő, amelyek klasszikus piramiselv alapján egymásra épülnek. A beavatkozási terület az intézményfejlesztés, a vajdasági magyar civil szféra szereplőinek oktatási és képzettségi szintjének növelése, a civil szféra belső és külső kapcsolatrendszerének fejlesztése, az európai uniós csatlakozás elősegítése és az egységes vajdasági magyar civil kataszter létrehozása.

– A többi között az intézményfejlesztés területén értünk el sikereket. A korábban megnyitott négy Civil Központon kívül további hármat nyitottunk meg: Temerinben, Újvidéken és Muzslyán. A hét központtal nagyjából le tudjuk fedni a teljes délvidéki területet. Erősíteni tudtuk a szakemberállományt egy nemzetközi pályázati szakértővel és egy fordítóval. Megjelent a Délvidéki Civil Kiskönyvtár sorozat harmadik kötete, Civil jogi és pénzügyi kézikönyv címmel, erősödött a kapcsolat Magyarországgal és a Kárpát-medencével, folyamatban van a vertikális segítőrendszer létrehozása, amellyel a szórványban élőket segítenénk, belekezdtünk a humán erőforrás fejlesztésébe és a hálózatfejlesztésbe. A legtöbb terv megvalósításába belekezdtünk, a legtöbb beavatkozási területen jól állunk, de vannak olyan területek is, amelyekben nem sikerült előrelépnünk, ilyen például az állami és önkormányzati intézményekkel való együttműködés – mondta Zsoldos, majd hozzátette, hogy a Vajdasági Civil Kataszternek jelenleg 176 civil szervezet a tagja.

Az MNT a következő napirendi pontban a következő helységekben hagyta jóvá a 15 főnél kisebb tagozat megnyitását: Szerbittabén, Zomborban, Újvidéken két iskolában is, Szajánban, Nagykikindán, Nemesmiliticsen, Kisoroszon és Bezdánban. Ezenkívül 15 főnél kisebb tagozat megnyitását engedélyezték még Bácsgyulafalván, Gomboson, Adorjánban, Budiszaván és Bácskertesen. Szilágyin osztatlan tagozat elindítását engedélyezték csak, Doroszlón pedig két összevont osztály megnyitását, elutasították azonban az óbecsei kérelmet, hogy a 22 diákból álló tagozatot két különálló tagozattá válasszák szét.

– Az előzetes adatok szerint az idén 1630-1650 elsős magyar gyerek beiratkozására számítunk – mondta Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke.

A tanács jóváhagyta Dr. Simeon Marinković és Slavica Marković Vidám óvoda című tankönyvének elfogadását. A továbbiakban elfogadásra került a zentai Közgazdasági-kereskedelmi Iskolába átképzésre és továbbképzésre iratkozó tanulók számának jóváhagyása, majd a tanács utólagosan jóváhagyta a Zombor Város általános iskoláinak hálózatára vonatkozó véleménynyilvánításról szóló záradékjavaslatot, valamint a Szabadka Város iskoláskori intézményeire vonatkozó hálózat záradékjavaslatát.

Az MNT végül kinevezte a családbarát önkormányzatnak és a példamutató nagycsaládnak odaítélendő díjak elbírálását végző bizottságot: dr. Korhecz Tamást elnöknek, tagoknak pedig dr. Zsoldos Ferencet, Várkonyi Zsoltot, Szűcs Balázst, az MNT KH tanácsosát, Kormányos Katona Gyöngyit, a zentai községi tanács tagját, Vicsek Annamáriát, a Szerbiai Képviselőház parlamenti képviselőjét és dr. Lengyel Lászlót.