Párizsban üdvözölték, Berlinben nagyon visszafogottan fogadták az EU központi bankjának, az ECB-nek a minapi döntését, amelyet sokan történelmi jelentőségűnek tartanak. A frankfurti székhelyű bank ugyanis a még mindig alacsony uniós gazdasági növekedés és az infláció élénkítése végett egy átfogó intézkedéscsomag keretében rendkívüli mértékű kamatcsökkentéseket hajtott végre.
Az ECB fennállása óta először mínuszba került az egynapos betéti ráta, vagyis az EU-jegybank negatív, mínusz 0,1 százalékos kamatot állapított meg a kereskedelmi bankok jegybanki betéteire. A negatív kamat azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok fizetnek az ECB-nek, ha nála tartják a pénzüket. Az ECB tehát már bünteti (s nem kamattal jutalmazza) a bankokat, ha pénzt bíznak rá megőrzésre, és nem gazdaságélénkítésre, hitelezésre fordítják.
Az irányadó kamatot azonban nem vitte nulla alá, csak ahhoz nagyon közel, 0,15 százalékra csökkentve azt. Az unió jegybankja ezenkívül az egynapos hitel kamatát is jelentősen mérsékelte: a korábbi 0,7 százalékról 0,4 százalékra.
Az eddigi intézkedések nem voltak elégségesek ahhoz, hogy fellendüljön a hitelezés, vagyis a gazdaság támogatása, hiszen a bankok inkább befektették a plusz pénzüket. A minap elfogadott intézkedéscsomag ezen szeretne változtatni.
Az eurózónában a gazdasági növekedés idén csupán egyszázalékosnak ígérkezik. A következő évben 1,7 százalék, 2016-ban pedig 1,8 százalék várható. Az infláció azonban alacsonyabb lehet az ECB legutóbbi (márciusi) előrejelzésénél. Idén az átlagos ütem 0,7 százalék, jövőre 1,1 százalék, 2016-ban pedig 1,4 százalék körül alakulhat, ami ellentétes az ECB céljával. A jegybank ugyanis azt szeretné, ha a pénzromlás ütemét kevéssel két százalék alatt tarthatná. Az alacsony inflációval egyebek mellett az a gond, hogy megnehezíti az államadósság csökkentését, ráadásul épp azokban a tagállamokban, ahol a kisvállalkozások sokkal drágábban jutnak hitelhez, mint az eurózóna erős országaiban.
A kamatcsökkentés mellett ezért Mario Draghi ECB-elnök egyéb intézkedéseket is bejelentett. Eszerint az ECB a kereskedelmi bankokat olcsó és célzott hitelekkel igyekszik arra ösztökélni, hogy sokkal hatékonyabban és erőteljesebben támogassák (hitelezzék) a reálgazdaságot. A program részeként az EU központi bankja hosszú távú (négyéves) olcsó hitelt nyújt a pénzintézeteknek, 400 milliárd eurós induló kerettel. A pénz sem államkötvény-vásárlásra, sem lakáshitelezésre nem használható, nehogy újabb buborékok keletkezzenek.
Az ECB nem zárkózik el azonban az úgynevezett eszközfedezetű értékpapírok vásárlásától, amivel elsősorban a kisvállalkozások hitelezését szeretné serkenteni. Draghi azonban mindenki értésére adta: kizárólag egyszerű, nyomon követhető, átlátható és tényleges hiteleket tartalmazó termékekről lehet szó. Közölte: mindenképpen szeretnék megakadályozni az olyan magas kockázatú (származékos) értékpapírok ismételt felbukkanását, amelyek hét éve a globális pénzügyi válság kirobbanásában játszottak kétes szerepet.
A tervek szerint a gazdaságban az ECB-csomag hatásai egy éven belül már éreztethetik a hatásukat. Sok kritikus ezt kétségesnek tartja. Szerintük erre éveket kell várni, de még akkor sem biztos a siker. Arra is figyelmeztetnek, hogy az intézkedéssel az ECB ugyanakkor bünteti a megtakarítani szándékozókat. A német takarékpénztárak szövetsége máris tiltakozik, hogy az alacsony kamat elriaszt a megtakarítástól.
